Lapszemle, 1932. november

1932-11-09 [1391]

az utóbbi időbea egész nyilt&n beszélnek arról,hogy Magyarország és Csehszlovákia között Benea külügyminiszter hozzájárulásárai a légkör lebbi időben hat ár ki igazit c egyezmény jön létre* Benes itt kczbekiál •tott; "Ez nem igazi* Szlirák f el világos itáat kért a külügyein iszt értől Gratz Gusztáv kijelentéseire vonatkozóan is, amelyeket• Bene3nek a magyar hat ár ki igazit ás ügyében rali ott fel fogás ár cl tett. .^Hajn^dr »^ eseh nemzeti demokrata viszont a dunai konföderáció agyét tette szóra és feltűnőnek mondta,hogy az uj oseh exposéban mar egy szó sincs a Dun a-kowföder ációról,. Kérdi,hogy azt jelenti-e,hogy az egész kampány, nak megszűnt a szerepe.Gratz Gusztáv a "Magyarság" mai szénában is rálaszol Jabloniozky tánadására,. és azt mondja többek közt,hogy vele szemben jogosulatlan arád, hogy nem roin a fegyelemmel a asehországi m&gy ar kisebbség érdekeire* veitől sem titkolta el azt a meggyőződését, hogy a magyar kisebbséget illető kérdések megfelelő rendezése nélkül lehetet lennek tart ja a politikai közeledést a két ország között. Itt azonban ő kategorikusan szétválasztja a politikai és a gazdasági közeledés kérdését és azt mondja ,hogy elsősorban magyar érdek visasasserezni a eseh piacot, amely 1923-brsn még 80 millió pengő értékű gebon&termékek és 55 millió pengő értékű állatot vásárolt tütünk-. Szerinte egyetlen kombinációból sem lehet kihagyni Csehországot s a magyar gazdasági •álság gyógyít áaának nincs más lehetősége mint a szomszédpiacok visz. szaszerzése. Egy másik okból Is azt hiszl,hogy & gazdasági közeledésnek meg kell előznie a politikai közeledést és pedig, amig a Csehországba szakadt magyar paraszt háromszor akkora árat kap térmékéiért, mint magyar sors testvére, mindaddig tehát, amig a két ország gazdasági riezonya egy megfelelő gazdasági megegyezés utján ki nem ogyenlA tődik, a magyar kisebbséget ériwtő kérdéseknek bizonyos, nekünk legrokonszenvesebb, megold ás i módozatai mindig ki lesznek zárva*-