Lapszemle, 1932. november

1932-11-08 [1391]

ba az magában foglalja a piütteufeire kiterjedő biztonságot és az orárA^ok i okainak ti az te löt ben tartásét- De élutasitia azt az egyénio«a3ág ielazava uibéli r-'egyverkezétf é* a te-raadó éfrtk növelésének az»n•dékatt takaria Herriot a bókét akaria.. do ugy,. hogy ebben a békében í'ranoiaor a zápnak 1a megle^yan a maga megérdemelt helye- Beszéd© v*gón nathetikua hangon átkot mondott azokra akik -ránciaor szagot militarizw mással varioiiék.üzeket herriot üldözni fogia a lefogia ienlezi Őket mint a hazugság szolgáit.- A kongresszus végül határozati iavaslatüt szaiaasott meg mely szerint a franoia biztonsága a legsúlyosabb vészedé tiset ielentené ha a leszerelési konferencia kudarnoal végződne a i&JÍgéJ6&- ftómetorszú? uiból fegyverkezne, Sflrpeti a iavaslat a nemzetközi közeledést a a fegyverkezések ellenőrzés melletti oaökkeutóaét,- Az ril"taléaos kfilnnlitikéra vonatkozóan elfogadott kongresszusi határozati tavaslat szerint fcranoi aoraz; *>nak néoszövetségi politikát kell oainálnia és a népek közeledésen kell munkálkodnia, ugy politikai mint gazdasá gi téren as eredményes közreműködésre keli törekednie. A béke megszilárdítására a legjobb módszernek látszik az, ha minden nemzetközi konfliktus esetén a öópszövetsógi ogys ág-okmányt alkalmazzák VGeuvre fi /• Pertinai az Bohp 6„-ban Herriot»vai szemben azt vitatja. hogy locarnoi paktumnak ninca^ meg az a feltétlen ártó ke, mely üt Herriot betizé deben hangoztatott A locarnoi paktum értelmébon Franciaország nem azáíráthat föltétlenül Anglia segítségére, nónet-franoia konfliktus e se tón,, mert a paktum értelmében a jótálló hatalmaknak jogukban áll a konfliktust v

agy közvetlen beavatkozással megoldani,, vagy a Népszövetség tanácsa elé vinni

s Közvetlen beavatkozásra is csak az esetben kerül sor, ha az illető jótálló állam, pl. Anglia„saját elbirálása szerint, ezt iogoanakt itéli. vagyis ha ugy találja, hogy Franeiaorszagot nem provokált nómet tánadáa érte. További hibája a loaarnoi paktumnak az.hojgy * • -rin