Lapszemle, 1932. november

1932-11-07 [1391]

Papén birodalmi kancellár interjút adott a párisi "Excelsior" berlini különtudósitójának, aki előtt az egyenjogúság, a francia leszerelési terv és a titkos diplomácia kérdéseiről nyilatkozott , . — . . . Németország - úgymond - azt a jogot követeli, hogy ugyanazt tehesse, amit a töhbi hatalom és bizonyosságot követel, hogy nemcsak megtűrik, hanem úgyszólván szavazati joggal veszik fel a nemzetek körébe. Téves dolog az egyenjogúsági követelést kevésbbé életfontosnak tartani amilyen mint /a reparációk törlésének követelése volt. A francia leszerelési tervhez mindaddig nem lehet állást foglalni, amig részleteiben nem ismeretes. De talán mégis alapot képezhet tárgyalások számára- tflhibázctt dolog, hogy a külföld mindig Németország belpolitikai bizonytalanságával számol... A külpolitikában a legszélsőbb baloldaltól eltekintve az összes német pártok rég óta _egy s é g e s ek_ 1 A külföldnek erre a_tényre kell magát beállítania. Ha Németország végre ismét, mint szabad nemzet szabad nemzetek között kijut a válság szakadékából, akkor nincs egyéb sóvárgó kivánsága, minthogy a töboi néppel együtt az európai szolidaritásról gondoskodjék, A francia újságírónak arra a kérdésére, hogy hisz-e a kancellár egy uj európai háború lehetőségében, Papén azt válaszolta, hogy a világháború talán elkerülhető lett volna, ha 1914-ben nem vitték volna túlságba a titkos diplomácia rendszerét, A birodalmi kancellár a nyilt közvetlen asz-_ ^rf —•^^•Wiw.w.^—ww» tm+*mmm mm mm-m mecsére hlvéne* vallotta magát. Jó politikát sohasem lehet bizalmasan csinálni. Csodálatos, hogy milyen gyakran értik félre Németorszí got. A kancellár végül annak elismerését követelte, Jhogy hátsó gondc latok nélkül tirgyait.Lausanneban lierrictvai nyíltan beszélt és neki is megmondotta, hogy kézöe kell venni a két ország közvéleményét, ahelyett, hogy az ember általa irányittatná magát. /Berl. Tagebi, 4-5*t>,V03S.

z

tg. 4-öoC/ .^.cirfitAR