Lapszemle, 1932. november

1932-11-25 [1391]

ü t o* 4áll««ofc. Mtgyaroraaág. .-. . l» *%%» ~ Jugoszlávia válságét intenzív érdeklődéssel kiséri a Monitor, amely h*tal1aiToií^^ ~

é

* YmliiT**^^ agáSen a mai" horvátszTrTl^ázŰTtsógig.A oikkak tárgyilagosan bírálják a helyzetet, tlasmerik Sinéor király célkitűzéséinek beoattlatességét, az óriási nehézségeket, amelyekkel küzdenie kell, de ugyanekkor erélyesemi megvédik a horvát álláspont igazaágát. A viszály kiindulópontjának a M

onltos azt vészit hogy a nyugati kultúrával biró horvát nép nem tud belenyugodni a balkáni szerb dominációba; A nehézség ott kezdődött, hogy a kis SzeTbia agjTfajilag ás felekezetileg heterogén gyönyörtl nagy, gazdag ország birtokába került, amely kulcshelysetet foglalt «1 ^renclorszagnak nagyszabású hegemonista terveiben, Hz a helyzet atűíyoa felelőseéggel járt, ugyanekkor azonban rendkívüli alkalmat nyújtott a,gy uj balkáni era megteremtésére. A centrálisa sió a rendszer beiktatása nyomán támadt fellendülést, azonban csakhamar követte egy fejvesztett konfúzió,és korrufeoió. Mindamellett az admtnisstráoió, a királlyal éa a hadsereggel a háttérben *#légjó eredményeket tudott eleinte felmutatni. A lárma éa konfúzió azonban tovább tartott és fadics meggyilkolása idején elérte kulminációs pontját. Jött azutána királjri diktatúra és ezzel megkezdődött a vészteljes horvát probléma. Bizonyos gazdasági ás adminisztrációs eredményeket a diktatúrától nem lehet eltagadni, de a főproblémát; a |ugoszláv egységet nemcsak hogy nem tudta megoldani, de távolabb áll a m«g>ldástól m&t Ta

i

a

ha. A. centralista rendszer és a féktelen szerbesitő hadurat nemcsak a nemzetiségeket, de a felekezeteket is fellázította. Snnek egyik jelenaége a mohamedánizmusnak és a róm katholikus kultusznak feltűnő* újraéledése Jugoszláviában. A régi politikai pártok elvesztették presztízsüket az által,hogy