Lapszemle, 1932. november

1932-11-03 [1391]

hagyományokon alapuló szövetségeken nyugszik. A világkrizisből szerinte csak a legszorosabb anglo-amerikai kooperáció hozhat kibontakozást. Renaud a világkooperációt csak megfelelő gépezetek . és intzémények utján véli keresztülvihetőnek* Lándzsát tör a nemzetközi hadsereg felállítása mellett, melyet Franciaország szükségesnek tárta a biztonság szempontjából. Fejtegetéseinek alátámasztására hivatkozott Theodor Rooseveltnek egy mondására, amely szerint a nemzeteknek felkészülten kell állni a védelemre, mindadaig,mig fel nem állítják a nemzetközi haderőt. Megnyugvással emlékezett meg Stimson külügyminist érnek azon kijelentéséről; hogy a Kellogg-paktumban félreérthetetlenül benne foglaltatik a signatáriusok konzultatív kötelezettsége. Addig mig a világbéke nincs teljesen megszervezve, mondotta, Franciaországnak magának kell gonaoskodnia védelméről és egy invázió megakadályozásáról. A Népszövetség reforjnjánakjszüksé^essé^é^ Monitor /13/ abból indulva ki, hogy mai jellegével nem felel meg azon nemzetközi intézménynek, melynek szánva volt. Túlságosan sokat akar markolni, ami a komoly munka rovására megy. Az a sok államférfi, aki ki-s bejár Genfbe és futtábai tárgyal egymással,a komolytalanság bélyegét nyomja a Népszövetségre és elhomályosítja azokat az értékes teljesítményeket is, melyeket kétségtelenül fel tud mutatni, Kezdetben talán, emelték a Népszövetség presztízsét a prominens államférfiak futó genfi látogatásai, most azonban épp az ellenkező hatással vannak: üres publicitást provokálnak és lelacsonyitjak a Népszövetség nimbusát. Igaza volt Austin-Chamberlainnek,