Lapszemle, 1932. november

1932-11-22 [1391]

konszolidálódott. Bérenger ezután összefoglalja azokat a rekríuioáoiókat melyeket olaszországi megbeszélései folyamán az olasz vezető személyiBégektől hallott Franciaországgal szemben

e Az olaszok emlékeztetnek arra, hogg azért avatkoztak be íranoiaország oldalán a háborúba, mert egy nagy nyugati latin blokkot akartak megteremteni a f-:anoiákkal együtt A fraaoia érdekkör a Bajnavidéket és Afrikát, az olasz érdekszféra az Adriai tenger ős a Duna mellékét foglalta volna magában. Több mint hatszáezer olasz esett el ezért az ideáért* hiába, sert Franciaország nemcsak lenézte Olaszország háborús szereplését, hanem,Vilsonnal összefogott acélból, hogy Olaszországot megfosszák adriai pozíciójától ós dunai terjeszkedésétől. Azóta is folyton gyalázzák Franciaországban az olaaz kormányzatéte Néha francia részről barátságos szavak hangzanak el az elaszok felé, ez azonban senmi- az uj Olaszország nem szavakat vár, hanem tetteket, áz olaszok hajlandók a megegyezésre; de nem helyi jelentőségű részletegyezmények,, hanem egy széleskörű, minden kordért felölelő alapos megegyezés formájában Ha Franciaország ezt a kérdést az igazság szellemében becsületesen akarja megoldani* akkor Herriot toulousei nyilatkozatának van értelme az olaszok számár a ^ de ha ez nem törtpnik mogn ugy osak mégjóbban kimélyül a szakadék a két ország között, Olaszország pedig nemfog tudni mindig várnia Béren^r hangoztatja, hogy a válasz most már a francia kormány dolga - A baloldali Oeuvre 20 ezzel szemben azt irja, hogy bár kivánatos Olaszország barátsága. f?ranoiaorszagnak előbb tudnia kell

s hogy milyen árat követel Olaszország a maga barátságáért: Különös, hogy akkor, amikor ilyen közeledési kísérletek folynak Olaszország felé, a kormányzó radikális párt lapja az Bre Uouvelle 20 ?ezetó"helyen közli az emigráns Iabriola ujabb fasciatagyalázó cTkkőtr mely a legutóbbi fascista amnesztiarendeletet kicsinyli a emellett szokott tónusában a fascisausról ós a fascista pártról mint fegy-