Lapszemle, 1932. október

1932-10-21 [1390]

totta egycjással a háború előtti éa a háború utáhni Európát, rámutatva azokra a politikai változásokra is, amazok a háború után bekövetkeztek., *zek között a legfontosabb^ hogy Középeurópa országai kikerültek a dioasz tiák és az arisztokrácia uralna éa szelleme alól, uj államok keletkeztek, melyek majdnem mind köztársaságok- A katolikus ás az arthodox egyház, vavalamint a ezületési arisztokrácia és a militarizmus helyébe a humanista demokráoiák léptek, A mai forrongó Burópában ebedül Franciaország őrizte meg nyugalmát, toelsó egyensúlyát, mig Európa egyéb részeiben két szélsóségea forradalom tombol: az orosz kommunizmus és a fasoismus meg hitlerizmus, Mig a nagy franoia forradalom az ész forradalma volt

p addig az orosz-ónomat és olasz forradalmak az érzelmek, a szenvedélyek és öaz~ tönök forradalmai,, amelyeket nehéz megállítani. Benes szerint ebben a szellemi küzdelemben a győzelmet a nyugati racionalizmus fogja kivívni szemben a keleti ösztönöe áramlatokkal. A kis európai nemzetek minden esetre Franciaországban bizakodnak, abban a meggyőződósben, hogy mint a múltban, ugy e jövőben is Franoiaország lesz az ő nagy önzetlen vezetőjük nevelőjük, hiven nagy történeti szerepéhez* /Temps 19/. Bethlen gróf ellen nem követtek el merényletet, e cím alatt közli a Temps és Débats 20 ezt a budapesti Havas-táviratot; mely elménc^U hogy Eakütt Lajost, akit annakidején 1925-ben hivatali visszaélések miatt — komp

romitált 5 évre Ítéltek el s aki azt állitatta, hogy/magásrangu személyiségek magmentése érdekében lett osak elitéivé,- Bethlen grófnak a Népszava ellon indított rágalmazás! pőrének tárgyalásán elfogták s tőrt találtak nála A távirat megemlíti, hogy Bskütt annakidején Bethlen gróf nevét ia emlegette; ahogy most erélyesen tagadta, mintha merényletet akart volna elkövetni Bethlen gróf ellen Í1DC7Í