Lapszemle, 1932. október

1932-10-18 [1390]

ingadozása bátorítja fal Németországot követeléseiben, mint ahogy 1914-bi is azért kezdték mag a háborút a németek mart ugylétták, hogy Anglia habozik, A németek tudják; hogy az angolszász hatalmak nehezen szánják rá magujat arra

: hogy határozzanak s arra a késlekedésre számitanak. Időközben a németek felfegyverkeznek ugy, hogy Burópát megfélemlitsók, sőt talán, hogy át is alakítsák* A békeszerződések revíziójának kérdése hábo: ra vezet, s láthatd, hogy a németek minden országban levő hiveiket arra ösztönzik, hogy a revízió veszedelmes eszméit hirdessék, Herriot GrenobL ban két évvel ezelőtt beszédet mondott a népszövetségi egyezségokmány 19 cikkelyéről és a revíziós eljárásról. Igaz, hogy két óv alatt sok minden történt, hogy akkor senki sem képzelte volna, hogy Németország szembefordul a Népszövetséggel,, ami most megtörtént,, A mai Németország az akkorihoz egyáltalán nem hasonlít* A német rendőrség katonai szervezetének ügyében Bouenberg német delegátus válaszolt Genfben Üassigíi franoia delegátus vádjaira. A Petit Párisién 17 szerint a német delegátusnak egyáltalán nem sikerült megcáfolni Hasaigli állításait, sőt ellenkezőleg inkább megerősítette azokat

5 Arnold Reohberg, az isnertnevü politizáló német gyáriparos az Bra Nouvelle 16-ban védi a német fegyverkezési egyenjogúsági követelést* A német közvélemény attól tart, hogy Németországot Franciaország, Lengyelország és Csehország megtámadhatják. Amellett az egyenlőtlenség lealázó is a németekre* A franciák viszont a német militarista tüntetések miatt aggódnak* Reohberg azt ajánlja, hogy Francia-és Németország kölcsönösen garantálják egymásnak határaikat, haderejüket egyesítsék közös vezetés alatt mégpedig ugy, hogy a haderőkben Franoiaország javra 5:3 arány legyen, Franciaország szövetségesei, sőt Anglia is csatit kozhatnának ehhez a rendszerhez„ A» ^ t—\ ír ' -.' "/•