Lapszemle, 1932. október

1932-10-15 [1390]

A Dóbats 14- szerint ha volna még igazi diplomácia Muropában és Amerikában, ugy a német kancellártól e beszéde géléi magyarázatokat kérnének.. Mivel azonban nincs Papén nyugodtan beszélget ós dolgozhat a német rev&ns megvallósitéaánHerrlot londoni látogatásáról a Petit Párisién I4

á azt ir« jm, hogy Her^oí"igyóTíeanl"fő^~m3^győzn1 «ac Donaldot arról, hegy new elég Németország visszatérése a leszerelési konferenciára, hanem a béke megszervezésén keli dolgozni biztonsági garanciák mellett* Anglia'maga tartását ismerve,nemlehet biztosan állítani,hogy sikerül-e meggyőzni Mac Donaldot arról, hogy lómetország magatartása áltál előállott zsák* utcából a legjobb kivezető ut az,ha az érvényben lévő szerződések ala^ ján szervezik meg a békét; együttes akcióval. Angliában még táladig elég éles ellenszenv nyilakozik meg minden iránt ami az 1924»**i genfi protokolumra emlékezteti á Journal da u

aaeve 145 vezércikke azeririVWilliam Martin/ Mao Donald azért hivta Herriot"t Londonba, hogy aa egyenjoguságról beszéljen, de a biztonságról oem* Herriot viszont a biztonságról akar beszélni, az egyenjogúságról nem-, A cikk megemlékezik a franoia biztonsági és leszerelési konstruktív tervről is mÜLf szerint Franciaország az elnyerhető biztonsági garanciák erejéhez mért leszerelést ajánlana. William JJartin legfontosabban mondja azt, hogy ez a leszerelés valóban komoly legyen, mert ma a franoia adófizető 100 frank adójából 40 frank megy az elmúlt háború költségeire,másik 4C frank a jövő háború élőké szitáséra; ós csak 20 megy e

t

yább oólokra.- Pertinax az Boh© 13-ban ugy tudja, hogy "^erriot nem less hajlandó **ao Donald-dal a német követelósek érdeméről tárgyalni, pláne Papén müncheni boszéáe után* - A Figaro 13

t azt ajánlja, Herriotnak, hogy tárja ~ac Hónaid elé a német titkos fegyverkezéséről szóló adatait, talán sikerűi meggyőz nit ^ao Donaldot, ezt a magra gzc'tt oámet baróíát, aki 1914-ben sttk-jko-