Lapszemle, 1932. október

1932-10-13 [1390]

• tartunk, nogy a XX századnak csaknem a közepén örömhírként kell leszögeznünk, iiogy megszűnt Magyarországon a statárium és nem kötik fel már olyan egykedvűen egymásután az embereket mint a gazdaasszonyok a szárításra szánt ruhadarabokat, A szánk keserű de azért az arcunkon mégis átfut a boldogság,, • Megszűnt egy rémes vizío A fényesen ragyogó magyar fővárosban sötét uo árok volttk, melyekben furcsa fatákolmányok vetettek árnyéköt Akasztófák- Bitófák- Szégyenfák., Gyümölcs helyett emberek lógtak ezeken a fákon és élet helyet iaLált jelentettek iiom föld termelte ezeket, hanem ember ácsolta és ember vér öntözte A civil!,,ált -világ szégyenfái voltak ezek a fák Gömböst nem illeti különösebb hála, hogy kiirtotta ezokot a fákat a föld színéről, mert csak azt tette, amit minden igazi értelemben vett ercber tett volna a helyé ben" Az Uj Kelet 12 igy ir: "Gömbös és kormánya egyelőre . jő kozmetikusnak bizonyult A magyar civilizáció arcán ék. ttlenkedő szégyen!oltó* mely jónéhány ártatlan ember életébe került, egyetlen toIWonássöi eltüntette - Maga a tény, azt jelenti ;

: nogy Magyarország ismét belépett a civilizált országok sorába • A gesztus arra is alkalmas,, hogy pillanat. nyilag Gömbös felé hajlítsa még azoknak a rokonszenvét ls, akiknek minden okuk megvolna arra, nogy bizalmatlansággal viseltessenek vele szemben Csakhogy az általános magyar atmoszféra szempontjából ez a rendelkezés édes keveset jelent • Közszabadságok nem lesznek és munkanélkülisegély sem lesz - Arisztid és Tasziló grófok ueiyett hét szilva fás kis királyok ültek a nép nyakára, mely tovább fog éhezni, mig