Lapszemle, 1932. október

1932-10-01 [1390]

ta ,: . Gömbös mindinkább a magyar belpolitika hatalmi tényezőjévé fejlődött, A másik hatalmi tényezőnek, Bethlen grófnak komolyan kellett vele foglalkoznia, és a két férfin között, akik a való­ságban Hurthy-Magyarországnak megadták a jellegét, felváltva ba­rátságos együttműködésre és elidegenedésre került a sor. Valóban egyenlőtlen pár ez, mégha alapjában érzelmileg rokonok is: a dip­lomatikus, simulékony és elővigyázatos Bethlen az egyik, a tempe­ramentumos radikális katona, Gömbös a másik oldalon. Gömbös a "fajvédők" vezére felelős a növekvő antiszemita áramlatért, Ő volt a legsikeresebb fék is a legitimista mozgalom ellen, mert az ő terve egy szabadválaszt ás által megalapított magyar királyságra irányult. Annál sajátságosabban kellett néhány évvel ezelőtt hat­ni egyik, híve ama leleplezésének, hogy Gömbös puccsot tervezett Habsburg Albrecht trónraüitetése érdekében, AZ eset nem nyert iga­zi tisztázást... Gömbös államtitkár és később hadügyminiszter lett­Jött Bethlen bukása és jött a Károlyi-kormány és most annak bukása után Bethlen ellenállt a kísértésnek, ismét átvenni a hatalmat, mert idejét még nem látja eljöttnek. De volt honvédelmi miniszteré­nek, Gömbösnek a meghivatása kétségtelenül az ő müve. Persze téves lenne azt csak egy helytartóság értelmében felfogni; ehez Gömbös túlságosan önakaratu egyéniség. Természetesen hova-tovább ismét Bethlen grófot fogja az élén látni egy kabinet; Magyarország leg­erőseob politikai potenciája nem marad tartósan állva a kulisszák mögött. Míg azonban a Karolyi-rendszer csak felvonásközi játék volt, ?ddig a Gömbös-rendszer bizonyára teljes felvonás lesz, Ugyancsak a Voss. Ztg. /ŐO-469/ budapesti saját távirata jelenti, hogy Gömbös a legrövidebb időn belül a Kormányzó elé akarja terjeszteni miniszteri listáját. E távirat keretében említés történik arról, hogy Tomcsá­nyi Vilmos Pál neveztetnék ki külügyminiszterré, aki annakidején ORSZÁGOS LEVÉLTÁR SÁ

Next

/
Thumbnails
Contents