Lapszemle, 1932. október

1932-10-01 [1390]

dés lehetővé tesz.A D.Tel. megjegyzi: hogy ez egyenjoguságxiak ^^án_ elméleti elismerése liémet országot nem fogja visszahozni a leszerelési koní er enc iá oa. Konkrét biztosítékokat kivan .a hatalmak drasztikus lőszereié sérs nézve.Á magán beszélgetésekből nyert impresszió, a D.Tei. szerint ez volna* Ugyanekkor a lap arra mutat, hogy a gramati beszédnek a oiztonság megszervezésére vonatkozó kitételt arra vezetendő vissza, hogy Herriot a brit és olasz aelegáitokkal folytatott genfi beszélgetései alkalmával Jüeggyőzödött arról, hogy sem ^ngli^,dem Olaszország nem hajlandó arra, hogy a looarnoi paktumban vállaltakon tul, bármiféle egyébb katooai kötelezettségeket vállaljon. norü Diokinson-nak a Times-hez intézőtt nyilt levele, amely- , ben rámutatott hogy Hoover elnök téved, amikor azt állítja, hogy Amerike nincs érdekeliBa az egyenjogúsági kérd énben, mert a fegyverkezési klauzula belett oikkelyezve a külön békébe ís

( melyek Amerika iíémet országgal kötött, a Times d7 egy washingtoni jelentése szerint zavarba hozt* .íátimscn külügyminisztert, akit figyelmeztetted nord Jíickinson fenti megállapítására.- Stimsou kijelentette, hogy cl sohasem '*.VM tötta, hogy Amerika ninos érdekelve Németország státuszában. Arra a megjegyzésre, hogy Hoover elnök ezt igenis állította, Simson kijelentette, hogy nem kivan vitába bocsájtkozni a kérdés lelett. népszövetségi gyülekezeteknek nemzetközi hasznosságát i'ojtegeti a Times ég ebből a szempontból elismeréssel honorálja De Yalera mérsékelt és őszinte kritikáját, mellyel a Ír. ülésszakot megnyitotta. iSz a kritika az egész világ közvél kapót tolmácsolta. Bármennyire diskvalifikált legyen is De Valera erre a feladatra, nagy szolgálatot tett a iiépszövetségnek amikor kifejezést adott az általános panasznak,hogy negligálja a vitális problémákat másodrendű, kérdések kedvéért. De Vaiera~n£ azonban kikellett volna egészít mi a helyzet képet azzal, hogy felsorol