Lapszemle, 1932. október

1932-10-06 [1390]

lasztanak, hanem elsősorban bizonyára Franciaország szorgalmazására, amelynek kormánya azt hiszi, hogy a La.usanne után is minden kinek mindenki ellen tovább tartó gazdasági háborújában ő birja legtovább lélegzettel. Masaryk-lnterjut közöl Paul Berend a Berl. Tagét) 1.-ban /5-47Ü/, szeptember végei pöstyéni dátummal, aki a csehszlovák köztársaság elnökénél személyesen tett látogatást. Mindenekelőtt azt kérdezte az elnöktől, hogy a gazdasági élet kedvező fordulatának észlelhető tünetei tényleg a világ pénzügyeinek újjáéledésére vezethetnek-e, mire Masaryk kijelentette, hogy a gazdasági válság mostani fordulatának végleges megítélése nem lehetséges. A válság nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és politikai is... Politikailag nem szabad elsiklani afölött, hogy a háború három hatalmas gazdasági test összeomlását jelenti: Németországét, Ausztria-Magyarországét és Oroszországét. A történelemben példátlan méreta felépítő munkát kell teljesíteni, hogy mindezt jóvá lehessen tenni. A bolsevizmusról Masaryk kijelentette, hogy a bolsevizmus vezérei tehetségesek voltak és azok is, de persze az amit ők csinálnak, sohasem volt kommunizmus, hanem államkapitalizmus..., azzal a különbséggel, hogy a tőke kezelését kevesebb ember végzi, mint a ml országainkban... Nem hiszem, hogy Európa bolsevista rendszer felé halad. Azt sem hiszi, hogy a fasclzmus nagyobb jövő felett rendelkezik, mint a bolsevizmus. A fasclzmust átmeneti korszakunk efemer jelenségének tartja. A Hitler-eset német ügy és meg vagyok róla győződve, hogy a németek helyesen fogják ezt a problémát megoldani. A "háború fogalmáróT'Masaryk sem ugy nem gondolkodik, ahogy a militaristák, sem pedig ugy, ahogy a pacifisták teszik azt. "A fegyverkezés és a leszerelés kérdésSi a mai Surdpában e^ü."