Lapszemle, 1932. október

1932-10-25 [1390]

politikájának Magyarországon a felsőség által hordozott néppoli&ikának kell lennie, Magyarország az egyenjogúság üékéje mellett van, mely postulátuinot a miniszterelnök a különböző államokhoz való viszonyban oly módon variálta, hogy az Olaszországhoz való barátságot, a Lengyelországhoz való történelmi viszonyt, a gazdasági életnek és a politikai sorsoknak Németországgal és Ausztriával való kapcsolatát valamint azt a megértést hangsúlyozta, amelyet Franciaország, Nagybritannia és az igyesült Államok fokozott mértékben tanúsítanak a magyar ság életérdekel iránt, A világválság egyik legfontosabb oka Gömbös felfogása szerint Középeurópa széjjelszakítása lenne, amely a világháború előtt áldott gazdasági terület volt. A közjogi állapotot válságos Időkben nem szabad megváltoztatni, uginogy a Kormányzó, mint a nemzet megtestesülése szilárd pont marad, és minden kalandot vissza kell utasítani... Gömbös végül néhány bank fúzióját és a pénzügyminiszternek utazását jelezte a külföldi hitelezőkkel való ujabb tárgyalásokra. "Gömbös és a magyarországi német kisebbség' felírással bécsi L-táviratot közöl a Frankf .ztg. A3-49ó/ amely jelenti, hogy a magyar miniszterelnök a Magyarországon belüli és kívüli kisebbségi kérdéshez két beszédben foglalt állást. A távirat egy-egy mondatot ismertet a miniszterelnök kijelentéseiből majd azt Írja,nogy a miniszterelnöknek ehez és egyéb hasonló kijelentésétez milyen megjegyzést füz a magyaror szági németek orgánuma, a "Sonntagsblatt"'. Mindezek után a távirat a következőket jegyzi meg: A kisebbségi jogok tiszteletbentartását,amit Gömbös a szomszédos államoknak tanácsol, ahogyan nekünk tünlk, előbb egyszer saját országában kellene neki megvalósítania. • A magyar-román klirlngegyezményt a Frankf. ztg. /S3-795/ budapesti n-távirata ismerteti.