Lapszemle, 1932. október

1932-10-25 [1390]

téti a .szervezeti szabályzat főpontjait, amelyek szerint az Usztasa feladata, nogy,fegyveres felkelés által Horvátországot az idegen járom eJLŐl felszabaditsa és tökéletesen szabad és független állama tegye. Amint ez a cél elvan érve a szervezetnek az állami függetlenséget és a horvátok nemzeti egyéniségét kell megvédenie. Legfőbb vezér a halálra itélt pavel.ics dr. aki élete kockáztatásával a felkelővidékek több napi szemleuton is bejárta és ezáltal tekintélyét erősen megnövelte .A mozgalom nem akadt meg,de Paveliosi parancsára vállakózásait egyelőre korlátozta mert az előre haladt évszak a begyí harcoknak nem kedvez. Az, utolsó időben Észak-dalmáciában, Szlavóniában és a Zagorában mégis több összeütközés volt. A tudósítás szerint a felkelőknek 2 waggon lőszert sikerült zsákmányolniuk és a közelben kévő csapatok dacára eltüntetniük. A hatósági szervek sok ecsetben passzívan viselkedtek. Az állami végrehajtő hátaié© balsikerei mqsft olyan rendszabályokhoz vezetett, amelyek a lakosság nyugalmát rosszul szolgálják .A felkelők elleni portyázásokra a civlllakosság Köréből vesznek ártatlan túszokat, akiket arra kényszerítenek, hogy a csapatok, vagy a rendőrség előtt menetelve, azo&at biztosítsák .A járásielöljáró, Huzjak, sok ártatlant letartoztatott, akiket a börtönben súlyosan megkínoztak. Azt mondják, hogy többen közülük meghaltak, igy fíukavina volt cs.k. százados ls, aki egy harcban elesett felkelő rokona. M a g y a r o r

; s. z á t

g . A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalások állásaj • flfŰA' '. Ámmat^ ^ ' M II í » «fc "li V ,' Sl'-'íf' T'é. !*% & X? 4í '"' í É Á k- tk f*J í. A £?- V \ i^'Wk ~L iÁ f> ?T itt* í -' T 5