Lapszemle, 1932. október

1932-10-24 [1390]

kitiltásának hatályon kivül helyezését, melyet Hemot egy nyilatkozatában kilátásba helyezett, a N.Y. Tlmes/12/szerlnt nagyon hűvösen fogadja. Egy levélben, melyet Qeorges Hinman-hez az üniversal Service párisi tudósítójához intézett a N.y. American hasábjain, Hearst kijelenti, hogy a kitiltás épp oly kevéssé okozott neki bánatot, mint ahogy a a felfüggesztése örömet nem okoz neki. Ha nem volna annyira nevetséges, akkor sértő volna a francia kormánynak az a feltevése, hogy a Franciországba való visszatessékelése bármiképp is befolyásolhatná öt olyan irányban, hogy Franciaország érdekeit az amerikai érdekek fölé helyezze Hearts azt üzeni a francia kormánynak, hogy látogassa meg őt a kaliforniai farmján, hogy-kibövitse tapasztalatait és kiszé lesítse látókörét"o Biztosítja arról, hogy nem fogja kiutasítani onnét azért, mert saját hazájához,loyalis maradt, M_a_g_y_a_r_o^r_s_z_á_g_u_t_ó_d^ Gömbös mlnisterelnöknek várható politikáját körvonalazza a Szabadság/11/ e

gy terjedelmes budapesti keltezésű cikkben, melyben kiemeli,hogy Ottót és híveit nagyon lehangolták a minlsterelnöknek/ujságirók előtt mondott kijelentései, melyek szerint meg akar szakitani minaen kapcsola tot a Habsburgokkal és mindent meg fog tenni, hogy az o^ szádba vissza ne térhessenek. Mussolinihoz intézett távii/átváltás ábői

a Szabadság arra következtet, hogy a közeleaest nomcsak akarja Olaszország felé, hanem ennek érdekében mindent el is fog követni.Táviratával újból akarta hangsúlyozni hogy lélekben Pappennelk , Schleichernek és Mussolininak a testvére- A Szabadság rámutat, hogy a magyar külpolitika