Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-27 [1389]

Herriot rainiszterelnek (Iramat ban ujabb külpolitikai beazé* dtt tartott Á uireaai konferenciáról azólwa kiemelte, hogy Franciaország ott megmutatta hogy ró aat akar vermi, minden hátsó gondolat nőikül Guropa ujjáépitásáben, Ssreaaban történt először, hogy a muzttek megfeledkezve egyenetlenségeikről aőt bizonyos mértékben érdekeikről ia, közös akarattal dolgoztak együtt azon, hogy iauropának normállá éa tartós rendist biztosítsanak.-- A franoia kormány külpolitikáját a bókt szeretette ve zár li, Franc iaorazág nópazövet őgí politika', 0 csinál, amely politika előtt minden nép nagy éa kicsi egyenlő,- Orom mel látja, hogy a francia kormány nem volt az egyetlen-amely kijéntet•• te azt, hogy Német ország újbóli feifegyverke-^se a rági őrültségekhez való viaszatéráa lenne .Mert igenis arról van szó, hogy Húmetoraz ág újból fegyverkezni akar. Mag mutatták ezt nem oaak a Bámetörazági tüntetések, de a német jegyzék maga ia éa az a német kormány rendel ufc.'ly az ifjúság katonai ikiképzósát rendelte el.Mioaofla szemfényvesztőa az, amikor folyton, az anyagi leszerelőarol beszélnek, s köz-ben semmit sem tesznek a lelki le szere ló re,, sőt az ifjúságot háborúra nevelik.a katon tonai azakórtok vélemőnye ia azt mutatja, hogy Németország hatalmasj. támadásra, ia alkalmas hadsereget akar kiápiteni * Franciaország nem lejtheti el azt, hogy a múlt században Poroszország ugyanilyen körülmények kötött milyen félelmetes, uj rendszerű haderőt tudott megteremteni.Az igaz, hogy a háborús szövetségesek megigárták, hogy csükLent^ni fogják haderejüket.De gyakran figyelmen kivül hágják, nemcaaka versailleai szerződés V részének bevezetését, hanem azt a magyarázó okmány t is melyet Clemenceau adott át a szövetségesek nevében. 13 z az- okmánymegállapitotta

; hogy Tíőmet ország leszerelése az elssiőpóa a fegyver •