Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-24 [1389]

A Károlyi kormáirylemondásának hírét hő kommentárok és találgatások kíséretében hozzák a 22-i lapok. Egy becsületes ember távozik posztjáról - ezzel kezdi vezércikkét a Presse 22 - amely külsőleg Tiszához hasonlítja a távozó miniszterelnököt, de sajnálattal állapítja meg, hogy teljes mértékben hiányoznak belőle azok a diktátori adottságok, amelyekkel Tisza nagyméitékben rendelkezett. Károlyi grófból hiányzik a népvezér lendülete, sohasem tudott lelkesedést kiváltani, nem pályázott az éljenkiáltásokra és mindaz ami a tömegek fantáziáját megmozgatni képes, tőle idegen volt«.Már pedig a magyar nép évszázadok óta szinte szükségét érzi annak, hogy nagy emberek, nagy karakterek tartják gyefclőszáron, hogy azok dhrigáiják és azok szabják meg haladásának tempóját ls. Ezeken a képességeken alapult annak idején Bethlen gróf hatalma ós tekintélye ls. Károlyi grófnak nincs meg ez a vasgerince, ő meghátrál a palotaforradalom elől, mert nyugodt lelkiismerettel nem tudja teljesíteni a neki szegezett követeléseket. Ilyen bukás, mint az ővé a legkiválóbb erkölcsi bizonyítványnak számit, amit bizony sok más állam sok más minisztere példaképül vehetne. A továbbiakban, mint/egy haza adresszálva a lap azt irja, hogy még egy olyan országban ls, ahol 4 annak mezőgazdasági jellege mindenek előtt és mindenek fölött kidomborodik, akadnak államférfiak, akik ugy vélik, hogy az agrarizmus favorizálásának ls vannak elvégre határai, amelyek semmi áron sem léphetők át.Viszont az érem másik oldalát tekintve, a lap | részben érthetőnek és megmagyarázhatónak találja, az egységespárt agrárköreinek állandóan fokozódó idegességét.