Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-23 [1389]

szellanet látja, amely a konferencián érvényesült* A szolidaritás éb altruizmus szelleme volt ez, mely számos államot rábírt arra, hogy adjon, még pénz is adjon, tisztán tasak azóst, hogy más államok élhesenék és anélkül, hogy szolgáltatását önző feltételeknek rendelné alá. Amim a közös alap tervét illeti,az legelőször a Népszövetség fótitkarsálban merült fel szerzője Avenol

e

Ami újság, az az, hogy ezt a tervet elfogad taták az államokká], anélkül, hogy azon politikai feltételekhez kötőt ték volna őket amelyeknek Tardieu a maga tervét alárendelte, s amely fol tófelek megvalósithatalanok lóvén,a tervet meddővé tették. A közös alap tervét egyébként még egy súlyos veszély fenyegeti, t i. hogy Anglia nem akar részt venné benne, már pedig nélküle a közös alap terve bajosa;, valósi tha tó meg

t A stresai konfere

nc

iJ francia delegációja táviratot intézett Herriothöz, hangsúlyozva, hogy milyenáitaiános méltánylásban ruszo sült a konfe-encián Franciaország magatartása* - Herrot válasz' táviratában örömét fejezte ki azon, hogy az egy üti működés révén sikerült aegtatil ni a nemzetközi szolidaritást ós béke ügyét szolgaid megolviáaúkato A stresai konferenciáról szóld magyar nyilatkozatokat, hövozetesen ^eíés"zky Jánosnak .ás "Estben, "Pr^nay bárónak a Télr i Uaplóban meg jelent nyllaTtk"ozatát, melyek elég pesszinisztikusak, valamint a Pester Lloyd stresai levelezőjének kommentárját a ?eppa 22

t ismerteti*-A De hat*; 2?~~c"sak Teleszky nyilatkozatát hozza, Henri Béraud a Petit Párisién £2,-ben folytatja tíagyarországi riport sorozatát ós ujabb cikkében gazdasági bajainkat zsgálja* A helyzetet azzal jellemzi hogy "*agyarországnak sok a gabonája, mégis nyctsrog, a válság jobban megviselte, mint a szomszéd államokat.Ennek fő . Btraud abban látja, hogy Magyarország autarchikás gazdaság politikát k<dett

s

, a katonai vezérkar, támogatásával mesterséges iparosodást folytai.^.; ami v,.jzont Ausztriában és Ösehorszagban az agnir -tekcioni-juusnak