Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-17 [1389]
Hirlap felveti a kérdést, hogy van-e továbbá keresnivalónk nekünk magyaroknak is a leszerelési konferencián a német egyenjogúsági követelések elintézéséig. A Magyarság is vezércikkben foglalkozik a fegyverkezési egyenlőség kérdésével és arra a konklúzióra jut, hogy Mussolini nagy jelentőségű szózata nem csupán Franciaország számára mulatja üieg az egyedül helyes utat" Németország fegyverkezési egyenlőségének elvi elismerését, de komoly intelemmel fordul Németország felé is és óva inti attól, hogy fegyverkezési szabadságának viszszanyerése esetén azzal visszaélni próbáljon, Mussolini jói látja, hogy Németország józan magatartása kapcsolatsán jogainak önérzetes követelésével, siettetné a francia külpolitikában azt a fordulatot, amely az igazi európai béke megteremtése felé vezetA stresai konferencia pénzügyi oizottságának jelentése elkészült. A jelentés a mai lapok közlése szerint azt mondja, hogy a segitség módja elsősorban a közép- és keleteurópai államok vásárlóerejének növelése utján érhető el. A termésfeleslegek fölértékelése céljából egy 75 milliós svájci £ranknyl alap létesítését tervezik, A stresai konferencia agrárűlzottsűgáDan a magyar delegáció javaslatára kimondották, hogy albizottságot alakitájiak, amely azt a kérdést lesz hivatva tanulmányozni, fel lehet-e venni a preferenciáiig vámkedvezményékben részesítendő agrártermékek listájára a lisztet is. Teleszky János a Pesti Napló számára Stresaban rövid nyilatkozatot adott, aaelyoen többek közt azt mondja, nogy bármennyire felismerték is a hatalmak, mennyire indokolt orvosolni Magyarország pénzügyi bajait, a pénzügyi bizottság nem tekintette magát illetékesnek arra, hogy enyhítsen Magyarország külföldi Kamatszolgáltatásának terhén, sem pedig, hogy a törlesztések elhalasztása, vagy