Lapszemle, 1932. szeptember
1932-09-16 [1389]
mellett kötette le magát, Inkább a szocialistákkal szövetkezik harcra, minthogy egyezkedjék a Hcrrenk.lub reakciós uraiA. Ii?y : H J&Ü-IK._frjiPJláns _ana_l ó_g_iát Jlát _u _mo_stani _e_urő-_ 'hejji?_zet _és__a j^ö_zjöjt_t _me_l_y__a z _l_o?J-_-J_XLaíio_^a-j^éjne_t Jiábjgrju után A^i f i^_ e J ü A'_ Franciaország is ugy gondol ja aiogaiapoznl a maga biztonságát, mintahogy Bismark gondolta annakidején Franciaország izoláltatásával megteremthetni a. francia területekkel megnagyobbodott Kémetország biztonságát. Az eredmény is ugyanaz lesz. Ha Franciaország vagy akármelyik más hatalom biztonságát Németország izolálására és inferrióris státuszára épiti, akkor Európa megint két táborra fog oszlani, ami előbb-utóbb ismét háborúra fog vezetni Németország a nemzetközi izemnek jelenleg nem látszik alkalmas szövetségesnek, amint Franciaország sem látszott annak 1871 után. De Németország nem az egyetlen hatalom, amely elégedetlen a békeszerződésekkel és ujbcl ki fog alakulni kát ellentétes csoport, Angliával mint döntő faktorral a mérlegben Oroszország elgye.lő1 re rejté ly, de 10 év múlva egy német-orosz szövetség semmivel sem látszik valószínűtlenebbnek, mint látszott 50 évvel ezelőtt a francia-orosz szövetség. Az egyenjogúsági kérdés a lap szerint válaszút elé állitotta a hatalmakat. Ha Kémetország otthagyja a Népszövetséget, akkor megtörténik a nagy szétválás. Ezért kell ezt a kérdést nemcsak egyetlen nemzet hanem az összes nemzetek és a világbiztonság szempontjából elintézni, A lapok /Times, ü.Tel., ii.Post,/ a francia Kormánynak az egyenjogúsági német jegyzékre adott válasz jegyzékét
