Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-16 [1389]

után, ahol kijelentette, hogy réme tor azá> át akarja szervezni haderejét, az előbb említett fornuia aatály talán nai latsaik. S a leszerelési konferencia igaz hogy folytathatja munkáját !íó motor szag nélkül is, de nyilvánvaló,, hb^y határozatai hiábavalók lennének, ha Németország a b^ ke szerződéi megszegésével újból fegyverkezni kezdene, mert ez világszerte megindítaná a fegyverkezési versenyt, Hendersonoak a ?

T

QWS Chronicle-ban közölt sikkében kifejtett három alapelv megvalósulása sem volna lehetséges, ha Kémetország újból fegyverkezni kezdene.- A Déíats 15 arra biztatja a francia kormányt, hogy hivia össze külön konferenciára azokat az államokat, amelyek ugy mint Franciaország ellent akarnak állni a pángermán előretörésnek* felháborodva mondja a lap, hogy a Nopszövétségből a német kormány zsarolási eskoz't csinál amikor ki lépéasel fenygetődzik. Sajnos ahelyett, hogy ezt az eljárást a legszigorúbban megróná, az angol kormány még azon törekszik, hogy elégtél telt adjon a németeknek?— A radikális Ere Nouvelle 14 vezércikke arra buzditja a németeket, hogy forduljanak a Jíópszcvetsóghez, ott bizonyitsák be azt, hogy végleg szakítottak azokkal az erőszakos módszerekkel, amelyek ellen biztositók gyanánt szükséges volt a békeszerződés, A németek juakaratukat azonban bizonyáranem azzal dokumentálják, hogy folyton újbóli fegyverkezésről beszelnek s militarista szervezeteket állítanak fel otthon.- Más helyen ugyanez a lap bizalmatlanságát fejezi ki a német politikával szemben, amely mais ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik mint hajdan Bismark s melynek nyilvánvaló célja a üohenzollernek restaurálása,,- Az Action Fr.,14 hibástatja, hogy Herriot még mindig nem állt elő a német titkos fegyverkezésről szóló adatokkal

u- A Journal de Öeneve 15-ben VJilliam Martin a francia-német fegyverkezési vita állását abban összegezi, hogy Franciaország végeredményben hajlandónál; nyilatkozott a tárgya-