Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-02 [1389]

déses kötelezettségeik alól-, 3 arról ia megfeledkezik 3chleioher,hogy mielőtt megadnák ííémetországnak az általa követelt fegyverkezési egyen- á lőséget, a többi népeknek jogában áll Németországtól azt követelni, " hogy nyújtsa bizonyítékait jóakaratának és jóhiszeműségének, amit mindeddig sajátmagától egyszersera tett meg

4 /A Temps e pár sorban tehát újból azt mondja, hogy a fegyverkezési egyenlőségről bizonyos feltótelek mellett szó lehet./,,- A Figaro 31 vezércikke szerint Schleichor e nyilatkozatában ugy beszél Franciaországgal ós Európával„ mint egy ezredes az újoncokkal, Hogy a nemet revánspolitikát idefejlódketett, ( az Looarno eredménye*- A Débats l Schleiohernek az olasz Reato del CarlinO'bac megjelent nyilatkozatából emeli ki azt a fenyegetodzóst, hogyha a német katonai követeléseket nem teljesitik ugy Németország kilép a Fópszö vétségből, otthagyja a leszerelési konferenciát' és saját maga fogja átazervesni haderejét ugy amint akarja.- Jellemző, | a német külpolitikának ez a fejlődése, melyet ugyjátszik Olaszország j ia támogat, mert nyilván olaez-nómet megállapodás van arranézve, hogy megtorpedózzák a ÍTépazö vétséget, ha ez nem állit ja teljesen magát az o szolgálatukba a nem rombolja le a békeszerződést. Mindez a looarnói j politika kavo tkezmény9, Horriot Jersey -szigeti megosszaléseiről, melyeket Sir Her- j bárt Sámuellel folytatott, a Temps 1 érdemlegeset csak annyit mond, hogy azon politikai ós egyéb tárgyaiások nem szerepeltek, de a megbeszélések szívélyes jellege remélni engedi, hogy ugyanilyen azivólyossóg fogja áthatni azokat a tárgyalásokat is, melyek a jövőben külkereskedelmi, pénzügyi ós külpolitikai kérdésekről fognak folyni,- Az Action Fr, 31 a k-.p fején azt kérdezi, igaz-e vagy nem, hogy Herriot á bé £9 szerződé a reviziőiárc'.'l tárgya].., 1 Az olasz Gazzetta del Popoio éleahangu cikkét, mtly a francia *i ;öl >oií'tikát támö&ja, részletesen ismerteti a Tompa I rórjfci ORSZAGOs I R/Fi TÁB