Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-14 [1389]

kezes Franciaországot is további fegyverkezésre késztetné, ez viszont Olaszország további fjgyverkezését követelné megi, amit Olaszország pénzügyi helyzete nem tesz lehetővé, sőt ami a fasizta rezsim életébe kerülhetne

9 Ha tehát Mussolini Németország pártját fogja ezt osak azért teszi, mert reméli, hogy a nóiaet fegyverkezés veszedelme a leszerelési konferenciát az általános leszerelés irányába fordithatja. á-SSISSí-SSSt^-áyííiS^üiőiáS Meauxban elhangzott francia és amerikai beszédek kapcsán a radikális 3re_Nouvölle_l£ és a baloldali SSHIIS-iís egyaránt kiemelik, hogy Herriot beszéde mennyire kidomborította Franciaország békeszeretetét, amit remélhetően Amerikában is méltányolni fognak.- Á szocialista Populaire 12 ellenben kifogásolja, hogy dem Herriot, sem az ugyancsak szerepelt Paul Bonoour hadügyminiszter nem szóltak arról* hogy Németország is éppen a franoia biztonsági e lmólet alapján követeli a biztonsági egyenjogúságot- Bzenkivül a franoia közönség joggal várta, hogy a német kormánynak adott franoia válaszról legalább Herriot beszédében fog hallani valamit, ami remélni engedte volna hogy a francia-német vita a leszerelést; nem pedig az ujabb fegyverkezés irányában fog alakulni„ A franoia kormány jegyzéke éppoly negafiv mint Herriot beszéde volt, akkor a béke és a leszerelés ügye nemsokat nyernek vele, Bgy berlini gyermekünnepsógen, ahol &z_idegen uralom_ ale-tt ólő_németekernelléttjbüntettek, Elszászt és Lotharingiát is szerepeltették az elnyomott külföldi németséget ábrázoló élőképekben. Az Boho 1 bőségesen és részletesen tudósit erről az ünnepségről, melyen a birodalmi kormány egy tagja is jelen volt bizonyára annak dokumentálására hogy a locarnoi szerződést nemlótezónek tekintik* - ugyancsak felháborodva tudóéit az Bcho 12 arról is, hogy Koblenzben egy népes