Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-13 [1389]

élni otthon.Ez az aggodalom nemakadályozza meg azt sem, hogy a franciák megbókülésre hívják fel azokat is, akik ellenük olyan keményen harooltak. Azzal végezte beszédót

s hogy Franciaországot és az Egyesült Államokat semmisem választhatja el egymástól. /Temps 12./. A két beszédet a Temps 12 vezércikkében tárÖyalja, hangsúlyozva, hogy Herriot milyen világosan körvonalazta Franciaország békeakaratát, mely élesen különbözik attól a szellemtől, melyet a német kormány s főleg Schleioher tábornok legutóbbi nyilatkozatai mutatnak. Reméli a lap, hogy Herriotnak a francia-amerikai együttműködésre vonatkozó felhivasát magfogják érteni Amerikában is, A miniszterelnöknek Franciaország aggodalmairól mondott szavait pedig az egész világ megfontolhatja épp akkor, amikor a porosz militarizmus visszatérése azzal fenyegeti a német népet,hogy kalandokba és a katasztrófába sodortatik

; A Débats 12 Edge amerikai nagykövet beszédét tanulságosnak tartja abból a szempontból, hogy Amerika a biztonsági elméletet nemtudja honorálni, ahhoz hogy Amerika segítségére siessen egy nemzetnek az kell* hogy az illető nemzetet ténylegesen meg is támadják.: Kincse ebben a felfogásban rosszakarat, a bármilyen sajnálatos is legyen ez a felfogás, ezzel számolni kell

c A_fegy_verke zé s i _egvnj ogúságról_szóló_ neme t_ iegy.z4kre_ado tt ÍI*S°. íiL

7 ál a sz t már Berlinbe küldték külön futárral, s a néfeet kormánynak való átadás után fogják publikálni,- A Dóbat3 12 megütődve látja, hogy az angol félhivatalos sajtó továbbra is azt sugalmazza, hogy a főbb hatalmak kezdjenek tárgyalásokat a német egyenjogúság elismeréséről azon föltétellel, hogy a németek a fegyverkezési egyenlőséget megvalósítani nem fogják, csak részben emelik haderejüket. Nyilvánvaló, hogy Anglia kibújik a bizalmi paktum kötelezettségei alól. Ezt állítja az Echo 11 is azzal, hogy Anglia nom akarja támogatni a francia álláspontot, hanem döntőbírói szerepet akar játszani Berlin és Pária kö-