Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-13 [1389]

>

>^3 y ' K ii 1 p o 1 i t i k a . Á_matneiata_18-i, k_éyforduló ja_ alk al má'bó1 Meauxban fe 1 avaÍö j&_§*5jé kraü.. le lej) le zójsá a ^ amely emlékművet az amerikai közömsóg gyűjtéséből emeltek, Bdge^amerikai^na^k^et_Ó3 Jferr io t miniszterenlnök mondottak beszédet* Valter Edge nagykövet hangoztatta, hogy az emlékmű* az Egyesült Államokat és Franciaorszagot összekapcsoló szilárd barátság és felbonthatatlan egyetértés szimbóluma. Beszédében rámutatott arra, hogy az ami az amerikai nép rokonszenvét a leginkább képes felkelteni ós cselekvésre ösztönözni, az, ha egy nemzetet külső ellenséges betörés ér, ha egy nemzet saját területét védelmezi* Jppen ezért valják az amerikaiak, hogy minden nemzőt elemi joga az, hogy védve legyen a megtámadás veszélye ellen, azt a gondolatot konkretizálta a Kellogg-paktáciT A közvélemény erejét pedig mutatja ez az emlékmü

f mely azt bizonyitja, hogy a tömegek véleménye mindig az igazságos ós jogos ügyelB t védelmezik. Beszédét azzal végezte,, hogy bárba oz az emlékmű a francia ós az amerikai nép együttműködés ót minden anyagi és erkölcsi téren elősegítenék, hogy példát szolgáltasson a türeimes megértés, a nagylelkű elnézés és az építő erőfeszítésekre, mindaddig mig a kapzsiság a bírvágy és a revansszeliem nem adnak helyet egy a nemzetközi bizalmon a méltányosságon ós a békén alapuló helyzetnek* Herriot beszédében mint a háború halottai által az élő nemzedékekre hagyott kötelességek legfontosabbikát jelölte meg azt, hogy a háború vórzivatarában összekovácsolódott barátságot nem szabad felbomlani hagyni„ Franciák ós amerikaiak meg kell

f hogy értsék egymást azért, hogy tovább folytassak a reájuk várd civilizációs munkát. A háború most 14 év után még mindig érezteti gazoasugi politikai ós szoeiáiis káros hatásait. Hoover elnök leszerelési javaslatait, melyek a béke ügyét szolgálják, Franciaország a legőszintébb tisztelettel fogadja