Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-12 [1389]

• a francia válaszhoz ninc3 köze, mert döntőbírói szerepet akar játazaui, Wladimir D'Ormesson a Temps ll-ben kifej ti „ ho^j__a_nénet követelés nem német-francia ma^ánüj^, hanem a békeszerződés összes aláíróit 03 Ariierikát is érinti annál inkább;, mert Ausztria ós Magyarország hadügye is kérdésessé vállik* De pénzügyi kihatásaiis lennének a német követelésnek, hiszen a lefőzött államok fegyverkezése óriáai kiadásokkal járnak, már pedig ezek az államok úgyszólván csődbon vannak,- A Journal de Geneve 11-ben Wiliiam Martin arra biztatja Franeia~ országot

s hogyteljesen ne utasitsa el a német követelést. Betiólhetőleg ezt a francia kormány nem is teszi meg, hanem igyekezni fog .Angliát is bevonni a tárgyalásokba

9 nehogy négyszemközt maradjon Németország gal. Amikor Franciaország a biztonság kérdését tolja előtérbe

t vol*a~ kópen Angliához beszól, tőle vár ujabb garanciákat egy esetleges né« met támadás ellen..- A szocialista Popuiaire 9 diadallal idézi egy elterjedt konzervatív vidéki francia lapnak a Petité Gironde-nak cikket, mely arra biztatja a kormányt, hogy fogja szaván Németorszá|got s járuljon hozzá a fegyverkezések általános ós ellenőrzött csökkentéséhez., ~ ' A Figaro 10 meg is rója ezért ezt a lapot s utal arra, hogy<a németek nem leszerelésre, hanem re van sháb árura gondolnak 03 készülődnek^- A Matin 9 azt fejtegeti, hogy 14 éven át azért volt most béke, mert.mog volt az egyenlőtlenség Németország és a győztesek közötte á németek, ha beszól velük az ember ezt önkéntelenül Í3 elismerik,, - Az Bre Nouvalle 10 szerint Amerika hangulata Franciaországgal szemben erősen javult, aminek magyarázata Franciaországnak a leszerelés ügyében tanusitótt magatartása, Az adósság^kórdésben Amerika azért olyan kom** ciliáns mert belátja, hogy Franciaország őszintén ós okosan akarja megvalósítani a leszerelést,.- A francia-amerikai barátság a háború óta sohasem volt annyira komoly, mint ma kezd lennie A Dóbats 10