Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-10 [1389]

lás módjának pontos megjelölésénél és, inkább C3ak uj^y általánosságban ütni arra a régi francia tervre, unely e téren ugy nevezett közös alapokkal kivan operálni. Azt is siet elismerái, hogy jelen" pillanatban egyetlen állam 3em volna nagyon kapható hogy hiteleket osztogason ennek vagy annak az országnak azért, hogy az ideig-óráig betömhesse deficitjeit. A ciikiró it. ironikusan jegyzi meg, hogy a franciák szépen megint zsebre dugták a iiagybugyelárist „melyet annak idején olyan előkelő gesztussal vágtak ki a genfi tárgyaló asztalra. A fegyverkzés egyenjogúságát köt)etelő német memorandumról és annak Franciaországban keltett hatásáról bőven irnak a 8.-i lapok. 3 témával foglalkozik a Stampa 8 vezércikkében Giovanni Marietti. tábornok aki mindenképen indokoltnak mondja a németlek energikus állásfoglalását e kérdésben, mert az általános béke csak azt általános bizt onsag alapján nyugodhat, vagypedig ha azt erőszakkal kéajszeritik a nemzetekre. ".1ső esetben a általános biztonság előfeltételezi az.iigazságosságot, azt hogy mindenki érezze és tudja, hogymméltányossan bának el vele. Vájjon lehetne e ezt mondani német vonatkozásban? Második eset tipusa annak a s

zóval/ de/, békének amelyet Franciaország/bátra emiyire is kárhoztat7§zive mélyén mégis ezt szeretné megvalósitva látni- Imiek kiinduló pontját a békeszerződések érinthetetlenségének elve képezi, ámde 3uropa közvéleményének óriása többsége sehogysem hajlandó megbatátkozni ezzel a pax Gallica-vsl , Franco Oiarlontini képviselő a Popolo d"Itália 8.-i számában leirja egy német nemzeti szocialista népgyűlés lefolyását amelyen ő Hitler Adolf kiséretében szintén £elen volt. A rámániai krizisről hosszabb cikket közöl a i

J

opolo d>Itália 8. A nemrég elhunyt Ir.Seipet volt osztrák kancellár is komolyaj foglalkozott utóbbi éveiben a korporációs államrendszer tervével éé megvallósitásának lehetőségéivel Űrről ir vezércikkében a Űorrierra Della Ser a 8, ORSZÁGOS LEVÉLTAR