Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-10 [1389]

francia_ kormánjnak a né met_ fegyver kezesi jegyzékre adanÁÉLyÁl&azáról.^ , melyet már a minisztertanács letárgyalt, a P.Parieier 8 azt irja, hogy bizonyára utalni fog arra, hogy a német követelést csak nemzetközi fórumok: a népszövetség Tanácsa, vagy a hágai biróság illetékesek tárgyalni,, illetve, hagy e kérdéseket csak nemzetközi uton lehet megvitatni,- 4_Débata_ 8 és 9 elvárja a kormánytól, hogy a leghatározottabb és legerólyesebb elutasitó választ fogja adni a cei* jegyzékre.. A válasz jegy zéknek nem az érvelése lesz a fontos, hanem a hangja.,, mert amig Berlin meglesz győződve arról, hogy Franciaország remeg a félelemtől, addig folytatni fogja a háborús politikát,: A frai oia jegyzékben szóvá kell tenni a német titkos fegyverkezéseket ka ós szigorú vizsgálatot kell követelni e tárgyban, ugyanakkor Angliával közölni kall, hogy az egyenjogúságot Franciaország nem fogadja el sei miféle ürügy alatt s figyelmeztetni kell Angliát arra, is &ogy az egyenjogúság nemcsak a szárazföldi haderőre, hanem a flottára ia vonatkozik, Pertinax az Jícho JMjan általában ugyanezeket tartja kivonatosnak hozzátéve, hogy «. kérdést akár a Népszövetség 3?an ácsában, akár a leszerelési konferencián sokkal alkalmasabb tárgyalni, mint jegyzékváltás utján, SliEftíi*^ a z_ g^a a z_ fa s i z ta £árt^volt^ fő titkárba az Oeuvre 8 szerint "erköloaelltni vétség" miatt szanatóriumba vonult. A faaizift nagytanácsnak életfogytiglani tagja lévén, nem volt hajlandó a nagytanácsból kilépni, s igy topábbra is megjelenik a tanáciíOan^ Különben az egész fasizmus nem más mint erkölcseileni biin. to^io.^-^áji^Á.pápai^BBB9hB3Í az alszászi Speoklin dr. az Action Fr. Lyonban tartott gyűlésén azzal vádolta UQQ, hogy a háború alatt mint berni nuncius valós«goi kéraircdát szervezett Németország jaytoa.