Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-10 [1389]

Rázus Márton ismeretes nyiltlevele Benes.kaXügyminlsztérhez nagy viszhangot keltett s különösen a Beneshez közelálló lapok válaszolnak rá bővebben. A brünni Lldovó Novíny /8/ hangoztatja, hogy Rázus, aki igazán feltűnő örömmel fogadta Szlovenszkónak Csehországhoz való kapcsolását, nem térhetett le eredeti útjáról olyannyira, hogy komolyan lehetne vele szemben az irredentizmus vádját emlegetni. Azonban a költői lendületű Rázus nem veszi figyelembe azt a haladást, amelyet Szlovenszkó az államfordulat'után tett s másrészt a háború utáni idők adottságaiban túlságos nagy töviseket lát, A költő, a jó szónok és prédikátor*azt hitte, hogy az ő elgondolásait ép ugy fogják Prágában meghallgatni, mint kis parochiák hivei az Isten Igéjét és amikor eoben a hitében csalódott dac fakadt benne, ami legtöbbször nagyon rossz politikai tanácsadó^ s igy történhetett meg az, hogy Rázus olyan határokra ért el, ahol Írása,beszédei, nemcsak a csehszlovák gondolat, de a csehszlovák testvériség ellenségei malmára hajtották a vizet. Ez az ő egyetlen hibája és bűne* Költ51 fellángolásának folytatása volt ez csupán, amelynek során kitűnt, hogy a cseh nemzet sohasem vádolta őt ilyen irredentizmussal. Külpolitika. , A lengyel-magyar-ukrán cselvetések a köztársaság ellen címmel az agrárpárti Venkov /9/ az ungvári Karpatoruszkij Gólos nyomán irja, hogy Tabas-Krosnovszkl gróf múltkori sikertelen akciója után, amelynek célja Ruszinszkó autonómiájának kivívása volt, most a "lengyel-magyar-ukrán aktivisták szövetsége* megalakitásán fáradozik és ezirányu felhívást küldött Sebticki érseknek, Chomisin sztaniszlaui püspöknek és Beskyd kormányzónak, amelyben hivatkozik a

tt

Kereszténység Fáklyája" cimü könyvére. A Beskyd kormányzóhoz állitlólag közelálló Karpatoruszki^ Gólos a leghatáro-