Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-06 [1389]

stresai konferenciára- AZ olasz-francia érdekellentét következtében üeállható nehézségek jelentőségét több magyar lap, Magyarság, Újság, Népszava hangoztatja. Vezércikkben a 8 óralJJjság, Budapesti Hirlap,__Nemzeti Újság J és a Mag_y_arság_ foglalkozik a stresai értekezlet kilátásaival. Vala- [ mennyinek a gondolatmenetét determinálja, vagy legalább ls élénken I befolyásolja Bethlen István grófnak a Neue Prele Presse vasárnapi I számában megjelent cikke a stresai konferencia kilátásairól. 1 Bethlen Lstván gróf Neue Frele Presaebeli cikke élénk visz- 1 hangot kelt az egész magyar sajtóban. AZ_Est röviden, a Magyarország bővebb kivonatban, a Budapesti Hirlap pedig részletesen ismerteti Bethlen István gróf cikkét, amely második folytatása a dunai kérdésről megkezdett cikksorozatának Ebben a cikkben Bethlen István gróf megállapítja, hogy a nagyhatalmak csak akkor vették észre a dunai A problémát, amikor a kikölcsönzött pénzük veszélybe jutott. Azóta J lett divatos "a dunai államok rekonstrukciója", de sajnos az erre- \ vonatkozó terveket rólunkés _nélkülü.nk tervezik, _Az_első terv volt az öt utódállam közös _vámunióba való kényszerítése Ez a terv az agrárországok szempontjából gazdaságilag teljesen értéktelen , politikailag pedig keresztülvihetetlen. Ebben a vámuniós koncepcióban például tönkremenne Ausztria és Csehszlovákia mezőgazdasága anélkül, hogy abból a dunai agrárállamoknak bármi hasznuk is lenne. Politikailag is keresztulvlhetétlen olyan illúzió,_ amely sohasem valósulhat meg._ Vámunió csak egy ipari és egy mezőgazdasági szomszéd között ^ jöhet létre. Két Ilyen egymást kiegészitő állam között a vámuniót \ tehát_politikai önzésből nem szabad megakadályozni, AZ ezentulmenő tervek erőltetését Bethlen gróf a maga részéről értelmetlennek találja, A Tardieu-tervet is megvalósíthatatlannak mondja, mert ugyanaz a hibája, mint a vámunió tervének, nevezetesen, hogy Ausztria és Csehszlovákia nem kielégítő piac a többi agrárország számára. Épen ezért •