Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-30 [1389]

kezik semminemű mozgósít hajtó tartalékok felett és csupán tényleges állományára van szorulva. Minden katonailag iskolázott tudja, togy manapság valamely hadsereg ereje technikai hadianyagában van megalapozva. A francia hadsereg semmilyen kimutatása nem tekinthető helyesnek, amely elhallgatja a sok ezer nehézágyut, tankot, repülőgépet, stb. Amit ml követelünk, az sohasem a szomszédaink fegyverkezési állományára való felfegyverkezós, hanem egész Európában és a világon való leszerelés, valamint Németországnak a leszerelés módszereiben és a fegyverkezési tényezők értékelésében való egyenlő kezelése. Csak az egyenjogúság ós az egyenlő elbánás idézheti elő a népek közötti feszültség feloldását, amelyre mindnyájan törekszünk; ez annak a békének és minden erkölcsi leszerelésnek az alapja, amelyről most gyakran esett szó. Németország továbbra ls hajlandó a lesze• ' mm.mm mm mm mmmm mm mm _ mm relésl probléma minden olyan megoldására, amely becsületével és biztonságával összeegyeztethető. Németország maga leszerelt. Türelmesen várt 12 évig, mig végre összeült a leszerelési konferencia. Nem nézheti, hogy e konferencián meghamlsittassék a leszerelés értelme, amsnnylüen a fegyverkezési momentumok valótlan értékelésben részesülnek és az egyes államokat kétféle mértékkel mérik. Magunk szamára nem követelünk semmilyen különjogokat, hanem csupán ugyanazt az elbánást, mint minden más állam. Nem követeljük fegyverkezési szintünk emelését, hanem a többlek leszerelését ugyanazon módszerek szerint, amelyek számunkra lennének érvényesek. Európa megbékéltetése sohasem valósitható meg, ha kísérletet tesznek arra, hogy egyes államokat kevesebb jogú országokká degradáljanak. Majd ha a népek a probléma igazi magvát ismerték fel, akkor fognak igyekezni előmozdítani a megegyezést, amely e pillanatban meghiúsulással fenyegeti az államférfiak tárgyalási készségét. /Germania 68-270, stb./