Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-30 [1389]

cia biztonsági tézisnek és ujabb üeniiuciálása a német militarizmusnak., Bizobyos*hogy a német kormány rendelkezései utoböi időben nyugtaianitok voltak, ae azért túlzás volna minden ií jusagi mozgalmat militarista célkitűzésekkel gyanúsítani, Maga Herriot kijelentette, hogy egy francia szá • mára a nemzet védelemé nem egyéb mint polgári kötelesség. Miért legyen ez a maxima csak a franciára alkalmazható? A Times kilejti, hogy a brit memorandumban javasolt leszerelési egyezmény megnyitotta az utat az egyenjogúsági kérdés megoldásához £3 ezért különös mulasztása u gramati beszédnek, hogy nem történik benne emlitós a brit javaslatról. A Times attól tart, hogy az események gyorsabban lógnak haladni, mint a aipíomáoia, ha megállapitaasék rövidesen nem történik határozott lépés arra nézve, hogy/a német követelésekből mi a jogos és mi nem. Es ha nemtörténnek határozott formában olyan javaslatom, melyek Uémetorszagot visszatérítenék a konferenciához. Az_LÍ, Guardiaa szerint^Herriot beszéde, mint d eklaráoio ja, a, fra&oia politfcának, brutáliaabb és intranzigensebb volt bár melyik Hivatal cis^ rranciaj ek1ara0ioná 1 Poincaré óta. Infante londoni olaszJkatonai attasé cáfolatot tesz közzé az összes lapokban a D. Heroldnak azon hírére, hogy Olaszország mozgósítja tartalékosait. laiante kiemeli, hogy nyilván az u.n. "ailenörzósi behiVások*' okozták a tévedést, m a behivás a törvény értelmében már a hábo&u előtt is gyakorlatban volt és nincs semmi köze a mozgósításhoz j: A P. Mail £6. egy new-yorki havas tudósításban közli, hogy i)ávis_néhai éilsoh elnök pénzügyi^tanácsaűéja valamint Alién hulies, aki at egyesült Államokit már sokszor képviselte nemzetközi konferenciákon, elutaztak fiuropába, hogy résztvegyenek hondonban a világgazdasági konterencj.aj.__ QLQkÚBZi t ő bizottságnak tanácskozásain. Davis hajóra szállása előtt az újságíróknak kijelentette, hogy a Világkonferencia nem oaak az arany