Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-29 [1389]

nem szenvedett diplomáciai vereséget, hanem ellenkezőleg sikert aratott, mert az angol kormány válasza a német álláspontra kedvező,ÍJ a franoia kormány sea zárkózott el a további tárgyalás elöl,hanem ssak a biztonság növelését kötötte ki elöfeitőtel (jyanánt. A biztonságot valóban nem lehot figyolnen kivul hagyni, Franciaország feltételeivel számolni kell. Itt van azonban az ideije annak, hogy a franciakormunv pontosan és világosan mondja meg végre. hogy mit akar, hogyan ertelmczi a biztonságot.- Utal Martin arra is, hogy egy ujabb terv van előkészítés alatt, amely minden országnak egyéni;' biztonságot nyújtana, amely rendsz rben Németország is megkapná a maga helyét sőt bizonyos előnyökhöz is jutna* A biztonsági kérdéssel párhuzamosan folytatnák a leszerelés munkálatait, főleg pedig a nemzetközi ellenőrzés megtárgyalását. Ha azután a két program megért a nyilvános tárgyalásra össze hivnák a leszerelési konferencia fJbizuttságát,- Megvédi végül Martin Hendersont, a fianoia lapok alaptalan támadásaival szépben., '* A Petit Párisién 28, is foglakozik a biztonság és leszerelés párhuzamos megszervezését célzó tervekkel, melyei: na még kezdeti stádiuaban vannak s melyeknél fontos lesz, hogy Anglia és Amerika hozzájárulását biztositsr'k, nehogy ugy járjunk mint 1924-ben a genfi protokollumaail., A különböző tervek között Hunon dán delegátus terve a legprecízebb.; ez a terv a döntőbíráskodás megszervezésén és a leszerelés Szigora ellenőrzésen alapszik.- Ha az emiitett biztonsági és leszerelési tárgyalások eredményre vezettek, ugy november 10.-re összehívják á konferencia főbizottságát, melyben a németek is részt veszhek- tl Dóbats 2<3 máris tiltakozik minden ujabb biztonsági ós leszerelési terv ellep, í'i után Anglia ás Amerika nea tartották awg azt az 1919- ben teli. Ígéretüket, hogy biztonsági paktumot, kötnél; *'r.*noiaorazág&a 1, ragaszkodni keli a békeszerződéshez, mely a francia Honvédelmi Tanács véleménye szerint szükséges alapi a francia ország bizton sáljának,