Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-28 [1389]

áig egyoldalú sam&ibev evéssel, .Szek után &m lehet csodálni, hogy a brit memoraixiuia olyan rossz hatást k el t #i t Héraetországban, amely bízott a* angol igazságszexeietben» Angliának tehát mindenképpen azon kell 1 ennie hogy leszar élésre birju a hatalmakat; A javasolt Cinként aa leszerelési egyezménynek is csak így lehet értelme. Angliának mindent el kell követni, hogy a konferencia leszerelési- és nem ujrafagyverzési legye-, Winat©*\ Chnrohi 11 hazautaztábaa .Calaiibena Havaa-üjjyaöksé^ tudósilöjj&aak i?3srtrÁ:a;«>j^tikus^n jivílátkozott, a.leszerejUs.i.ko^^^ vátóMol iít^l-_.^-Mnil ü4A Hénretország mondotta , dacára leszereli voltának, S-Xépának E*ég Hindig legnagyobb katonai hatalma. Ks azok az országok melyek békébe?, és barátságba akarnak vele éini, a nagyhatalmaknak kijárd ti.sztelette1 fognak vele bánni. Nagyobb3zabásu leszerelésben Churchill már Oroszország miatt sem bízik. Az Oroszországgal határos országok örökcs rettegésben élnek és ezek a francia hadseregtől várnak védelmet, ügy tekintenek rá mint az európai kishatalmak tekintettek valamikor a brit flottára Franciaországnak tehát nfgy szerepe van az európai béke fenn tartásában A Jap^Jíormánv jövőbeni kilátásait mérlegeli a M.Guardian á'4 és azokat aokkai jobbnak véli ma mint m^születésének első heteiben, < dacára annakj hogv intrlkából született, hogy reakciós és hogy nagy ellenséke) van. &st Hindenburg támogatásán kívül annak köszönhet*, hogy a parlamentáris kormányforma ma telj esen diszkreriitálvpt van Németországban. Nagyvonalú gazdasági prcgrammjáréi korai volna végleges ítéletet mondani, Bizonyos, hogy az ipar f ellenöitésére irányuló tendencia dacára egyes rendelkezései miatt a terv annyira népszerűtlen a munkásság köreiben, 'hogy annak támogatására nem is számíthat. És ha Németországban újból beáll a progperi&ás, a munkásosztálynak lesz abból legkevesebb hasznai Ho8sch_párijú_néme t nagykövetnok londoni követté törtónt k$~ jxMeeésót.valymanjavi lap_ ktfzlL, á D.iáail megjegyzi, hogy Hoesch $tr«se».