Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-05 [1389]

volna szükséges, hogy a birodalom kívülről segítsen. Ami pedig a bi­rodalmi alkotmány hibáinak lényegét illeti, azt mondja, hogy a német birodalmi alkotmány az amerikai konstitucióból átvette a köztársasá­gi elnöknek az egész nép által való választását, vagyis a prezlden­ciálls alkotmány egyik lényeges részét, A kontinentális parlamenta­rizmusból pedig azt, hogy a kancellárnak és minisztereinek szüksé­gük van a birodalmi gyűlés többségének bizalmára. S eteklntetben till­tettek Anglián, mert irott jogszabályként kimondták, hogy a lesza­vazott kabinetnek, vagy miniszternek, helyéből távoznia kell. Kle­belsberg gróf szerint tehát a német alkotmányban az amerikai pre­zidenclális és az európai parlamentariamus rendszer elvei természet­ellenesen vannak összekavarva. Amilyen arányban oénult meg a parla­ment, olyan arányban mindinkább előtérbe lép az egész nép által vá­lasztott birodalmi elnök. így aztán a német alkotmány válságáról van szó. Már Brüning is voltaképen Hindenburg bizalmából került a kancellári székbe, Papén pedig nyíltan hirdeti, hogy a birodalmi elnök hatalmára és erejére támaszkodva marad a helyén, A Papen­kormány tehát prezidenciális és amikor erre hivatkozik is, utal ar­ra, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a nép által választott köz­társasági elnök kormánya független a parlamenttől. Németországban ma az a helyzet, hogy Hindenburg prezidenciális kormánya az akció­képtelen parlamenttel szemben függetlenséget élvez. De az ellenkező alkotmányjogi norma még életben van. Ha azonban a parlamenti zűrza­var még tovább tart, elkerülhetetlenné válik az alkotmány-revizló és ennek lényege az amerikai mintához való közeledés lehet, hz azon­ban valószínűnek látszik, hogy a német pártok nincsenek annyira le­gyengülve, hogy a német parlamentarizmus megszüntetésébe könnyűszer­rel beleegyezzenek és egy ilyen alkotmányreformot ellenállás nélkül megszavazzanak *

Next

/
Thumbnails
Contents