Lapszemle, 1932. szeptember

1932-09-28 [1389]

iparos és nagybirtokos tagjai gáncsolták el a Károlyi kormányt.Gróf Bethlen István egy évvel ezelőtt tiz éves kormányzás után azért mondott le,hogy szabadon tudjon mozogni ís tárgyalni a külfölden és fel is használt minden al* kaimat, hogy a nemzetközi tanácskozások színhelyén magánemberként jelenjen meg. Több izben volt Bécsben,Rómában és egy alkalomraal/Femesvárón is.Arról is volt szó,hogy látogatást tesz Belgrádban,Bukarestben és Szófiában,de ebbői semmi sem lett.A politikai körök ugy vélték,hogy gróf Bethlen befejezte külpolitikai programjának az előkészitését. és elérkezett az ideje annak, hogy újra átvegye a hatalmat.Bethlen hivei azzal agitáltak a pártban,hogy a vezérük azonnal megszünteti a statáriumot és demokratikus alapokon biztosítja az uj választási törvényt.Jellemző, hogy az egységes párt nem tett semmi lépest a keresztény gazdasági párt közreműködése érdekében,ami arra mutat,hogy diktátorként, erőszakosan és a saját felelősségére akar kormányozni.Az egységes párt egyeduralmi törekvése az ellenzéken és a közvéleményben nagy elésedetlenséget váltott ki és külpolitikai szempontból félő,hogy a Bethlen rezsim visszatérése a külföldön bizalmatlanságot keltene.A cikk ezekután beszámol a kormányzó tájékozódó kihallgatásairól. • A Vreme /26/ újra előrángatja a Windi,schgraetz ügyet és egy egész hasábon keresztül tárgyalja a herceg magyar állampolgárságáról történt lemon* dásának a körülményeit.A lemondást összefüggésbe hozza gróf Csekonics Ivánnal^ Nemzeti Kaszinóval és megemlíti Windischgraetznek azt az állítását, hogy gróf Bethlen tudomással birt a francia frankhamisításról.Ez a vád az egész világon nagy szenzáció erejével hatott,mert a legilletékesebb oldalról indult ki.