Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-19 [1388]

f ] Magyarország. Utódállamok, n ^_j^J?i!i_ ®?J

;

®SÍ®_

u

őy6

r

^ szóló cikksorozatát i^orjg^torcru^ a Tenps 18-ban befejezi- A Tardieu-tervnek szerinte legalább alapelvét, vagyis a regionális entente gondolatát fenn kell tartani

a Ugyanezen alapszik a belga-luxemburgi-hollandi vámegyezmény is, jogtalan volna tehát, ha megakadályoznák a dunai államokat abban, hogy hasonló rendszerben együttmüködjenek, B terv megvalósulásának egyik legfőbb akadálya az, hogy a mai Dunavidéken, éppúgy mint hajdan a Balkánon, egyou nagyhatalmak a maguk külön érdekeinek elősegítése céljából vetélkednek egymással,: Németország Ausztriát húzza magafeló, Olaszország Magyarországot pártfogolja Jugoszlávia ellen, Németország Csehország ellen dolgozik, ez viszont szövetségeseinél keres se-átsó^t, Olaszország aggódik az Anschluss-terv miatt, s biztosítékokat szeretne kapbi Ausztria részéről, Németország pedig gazdasági csalétkekkel szeretné magához édesgetni Romániát, Jugoszláviát és Magyarországot* S ebben a zűrzavaros érdekharcban nem szabad megfeledkezni Oroszországról sem, mely előbb-utóbb bele fog azóla e vetélkedésekbe. A nagyhatalmaknak ez az érdekharca jelenti Középeurópa igazi Balkanizálását s legnagyobb veszedelmét. A dunai országok, ha veszekednek is egymásközött, de most már mind kevesebbet teszik ezt, háborúban egymással sohsem fognak keveredni, mert a kisantant megléte egymagában elég biztositéka a békének, persze csak azon feltétellel, hogy a nagyhatalma^ ne keverjék a dunai országok kártyáit, Ami Franciaországot illeti, neki Középeurópában ben politikai, sem gazdasági ambíciói nincsenek. Franciaországnak a kisantant államokhoz való viszonyát determinálja Burópa térképe. Mivel £ranciaország ts államoknak nem szomszédja, ezeknek semmi okuk sincs arra,