Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-13 [1388]

igazgatója Virginio Gayüa mondja el véleményét a francia sajtó rém látásairól megjegyezve,hogy mennyivel nyugodtabban viselkedik* az olasz sajtó, amely lám' alig pár sorban tesz említési; annak a nagy francia szárazföldi hadgyakorlatnak előkészületeiről,melyen a háború mechanizálásának minden lehetőségét kifogják próbálni. Teszik ezt akkojr, amikor a leszerelési konferencián nem is olyan rég a mechanikai eszközök háborús alkalmazását offenzív jellegűnek minősítették és ugyan ennek a véleménynek adott kissé halványan kifejezést a Benes féle rezolucic is. Jellegzetes a francia mentalitás ra az, - állapit ja meg a cikkiró, - hogy mindaz ami mcgen .oaett sőt szükségesnek elismert más államok számára a francia sajtó szemében egyszerűen gyanüs és idegesítő lesz,ha Itáliáról van szó. Ennek a beteges képzelődesnek dokumentálására a cikk további részében részletesen ismerteti a Journal des Débats és Ere nouvelle kommentárjait. Ugyanezekkel a 1pókkal polenlzál a Resto del Carlino 11 hansulyózva,hogy végre alaposan és enrgikuoan visszake11 utasítani azt a kitalálást, mintha Itália a földközi tengeri hegemóniát akafi ná magához ragadni. Józan és objeki.lv külföldi szakértők megállapítása szerint nem hogy nem akar Itália hegemóniát a Földközi tengee rn,hanem mint olyan hatalom,mely abban valósággal be van zárva,egész egyszerűen és jcgosti ; *

T

édelméről gondoskodik. Hasonló tónuséban es érveléssel reflektálnak a francia sajtó gyanúsításaira a Ooöriere Della Sera,a Gtampa és a Gazzetta del Popolo 11, a két utóbbi kiemelve, hogy ha Franciaország örökké saját biztonságának 'kérdését tolja előtérbe, talán Itáliának is szabad ciztonság -éCX gondoskodnia. Külföld . A fascizta propaganda film nieni betiltása valamint az osztrák sajtó egy részének fascipca ellenes hangja miatt a wieni e