Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-12 [1388]

népszövetségi államot csináljanak* Papon után beszólt többek közt Boechling ,akit 1919.-ben a francia hadbiróság lö évi elzárásra itel amiért közreműködött az ászafranciaországi gyárak elpusztításában a háború alatt. A hitlerizmua megerősödéseért a zsidóság felelős s

~ ezt a tó- < e*v mm mm tj» am mm mm mm mm mm mm mm mm mm mm «— mm mm* telt fejti ki a Figaro 9. cikke,- mely eredetileg Coty másik lapjába, az Ami du Peuple-ben jelent meg s mely egy névleg meg nem nevezett német hitlerista állitólagos nyilatkozatát tartalmazza

r

.ii)szeririt a zsidó merkantil spekuláció okozta a gazdasági válságot

:

,a ugyancsák a zsidó-szabadkőmüves szervezetek mozgatják a destruktív forradalmi mozgalmakat; a párisi kommunista Huraanitét is 12 zsidó alapította,, A Figaro mindezek alapján megtámadja a zsidó Lóou Blumot^mert az ő hitsorsaosai okozták egyrészt a hitlerizmus kifej lódését

P

másrészt a hitleristák franciaellenes tendenciáját is, Hitlerek uA»Franciaoraé szagra azért haragusnak,raert a zsidó~szabadkőmüvesség vád bástyáját látják benne

tf A Matin 10

9-ben egy Kinzo nevü japán publicista viszont azt fejtegeti„hogy a hitlerizmust a szociáldemokrácia túlzott szooializáló irányzata s a munkanélküli segéllyel űzött túlzások s az ezekből fakadó válság termelte ki magából. Az önző marxismus túlkapásai ellec való visszahatásba hitlerizmua,ez a reakció Olaszországban és Angliában ia megnyilatkozott^, csak más-más formában

s

de mindenütt,ugy Olaszországban ,mint Angliában ós Németországban aunká3vezérek

s

Hussolini, Maodonald ós Hitler álltak az antimarxismus ős a társadalmi szolidaditás jegyében folyó akció ólére

c Az olasz veszedelemről ir Léon Blum a Populaire 10,-ben s s miután előzőleg megtámadja Lebrun elnök és Herriot meg Paul-Bon« cour douaumont-i beszédeit,melyek a nagy francia békekóazség előzutei {| hangoztatásai után újból és újból a biztonsággá}, hozakodtak elő

9

hogy ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR