Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-01 [1388]

lőtt rámutatott arra, hogy Schleicher választási nyilatkozata mennyire ici c sz c rüt len ^olt akkor, amikor az a lausaimei és genfi egyezmények és közvetlenül Németországnak a francia-angol bizalmi paktumhoz faló csatlakozása után érkezett meg ugyanakkor a berlini francia nagykövet is mgyarázatokat kért a német kormányt cl Schleichcr nyilatkozata t árgyában. - A "Dcbats" /oO/ Kémet ország mind jobban fokozódó reviziós tevékenységéért ujbcl a francia kormány gyöngeségét teszi felelősség mert ^crriot még mindig nem mert szakítani Briand átkos politikájával. - Az "Action íranc." /29/ Bainr4lle egyáltalán nem lepődik meg schleicher nyilatkozatán, elvégre csak nem várják azt a németektől, hogy siaeressék a békeszerződéseket. Nem arról van szó, hogy egy német kormány elit éli-e a békeszerződést, hanm arról, hogy mikor lesz elég ereje azt azét is tépni. Amikor Franciaországban helyesléssel fogadják Borah szenátornak azt a kijelentés ét,mely szerint a háborús adósságegyezmények sem érinthetetlenek, akkor nem szabad megütközni a német nyilatkozatokon séta, melyek lényegükben ugyanazt mondják, amit Borah. A német válasfctásoktól pertinax az "Echo d,P."-ban /29/ lényeges változást nem vár* A német külpolitika marad to**ább olyan mint *olt, a pénzügyi terhek lerázása után kövétkeznek majd a fegyverkezési korlátozások, azután a területi határozmányok. így igyekszik Németország visszaszerezni hajdani hatalmát. Éppen ezért csak skept ikusan lehet fogadni az angol és amerikai részről tett franoiabarát megnyilatkozásokat, mert ugy az angol, mint az amerikai kormány nyilvánvalóan helyeslik a szerződések revízió jának elvét* A legújabb két paktumnak a lengyel-orosz megnemtámadási és a francia-angol konzug. tat ív -paktum értékét mérlegeli W •Martin a » j.d.Geneve"-ben/2S/. Nem látja mi késztethette Lengyelországot arra,hogy elválassza politikáját Franciaország és Románia politikájától* Fegyveres orosz tana dactól nincs mit tartania* Ha pedig Lengyelország