Lapszemle, 1932. augusztus

1932-08-03 [1388]

zölt cikkét., melyben élesen támadta a leszerelési konferencia kapcsán a Népszövetséget ós Franciaországot;; a «Teaps

w

? *f%tit Párisién* /3/

y «tjatia" /!/ stb

s egyelőre kommentár nélkül kö»iik

í;

* Az otten&í konferenoiáről szóló tudósitásában a "Hátin"/l/ kiküldött levelezője a kanadai delegációban fölmerült nézeteltéréseket ^ ismerteti,, melyek máris komoly nehézségeket keltettek,.. A tudésitó* előtt Lord Hailsta& azt mondotta, hogy az ottawai konferencia kudarca az án=- I gcl Birodalom felbomlását jelentené.,Magy aror szág

s «*ö tódállamok „ CKSaav** mm mm mm wt.*'w«»«»»PMi*i#«piwn»B»^Hrs A magyar-francia szellemi rokonságot igen rokonszenves hangú cikkben tárgyalja a Conrespondanoe Universelíi" 27

c

,raely a bpesti Eötvös kollégiumról emlékezik meg elsó sorban mint olyan intézményről* mely a francia szellem bélyegét hordja magán alapításától kezdve

¥

a mely eredményesen ápolja a francia műveltség ismertetését Magyarországon^Különben i? a francia nyelv igen népszerű Magyarországon,mutatják ezt az Allianoe i Prancaise tanfolyamai is

ö

A magyarság franoiabarátsága a háború alatt ia megnyilatkozott: a francia állampolgárok a legteljesebb szabadságot élvezték.Mindebből az a tanulság,hogy Franciaországban bizonyos átlagitóle* tekét revideálni kell, A magyar kölcsön idején bizonyos oldalról megle~ mutattak. petést/sót kifogásokat hoztak fel 0

Pedig hát a Herriot-korraány meg Ausztriának nyújt kölcsönt,amely ország szintén ellenség volt,Azt bizonyítjí ez t hogy minden* elfogultságot félre téve, Franciaország azt akarj a

8 hogy a középeurópai országok nyerjék vissza egószségüketaMagyarországnak nem ke i vósbbé van szüksége "vérátömlesztésre",mint Ausztriának.A szeptemberi gazdasági konferencia,,mely Közópeurópa talpraállitásával foglalkozik majd .alkalmat nyújt majd a magyar kormánynak

s

hogy a maga ügyét rokonszenves légkörben fejtse majd ki..E konferenciára célzott különben Walko j Lajos, a tevékeny magyar külügyminister is.