Lapszemle, 1932. július
1932-07-27 [1387]
kommentálja az olasz delegációnak a szavazástól való_tartózkodását. A konferenciát megelőzően hónapokon át ütötte a nagy dobot a leszerelés mellett. És most, amikor egy határozott leszerelési megállapodás előtt áll, megtagadja annak aláirását. Lelkesedéssel fogadta a Hoover-tervet, - most pedig, hogy itt van egy terv, amelyről az amerlkal delegáció is megállapította, hogy megfelel a Hoover-tézisnek, Olaszország nem irta alá. Ennek oka a Temps szerint az, hogy Olaszország leszerelési doktrínájának alapja mindig a Franciaországgal való fegyverkezési paritás volt. Amikor a leszerelést hirdette, azt csak a saját fegyverkezésének növelése szempontjából tette. Elégedetlenségének egy másik oka az, hogy a leszerelési javaslat ép azt a fegyvernemet érinti iegérzékenyeüben L amelyre Olaszország a légii agyő Db súlyt fektette: az aviatikát. A P. Párisién /*5/ /Julién/ gejrf1 _cikkében kiemeli, hog_y Németország és Oroszország izolálva maradtak állásfoglalásukkal. Érveléseik nem tévesztettek meg senkit. Még a csatlósaik, az ex-eilenségek, úgymint Ausztria, magyarország, Bulgária és Törökország, amelye hez rossz kedvében és rossz számításból Olaszország is csatlakozott, sem követték meggyőződéssel. Ezek az államok zavarukban a szavazástól való tartózkodáshoz folyamodtak, nyilván arra számítva, hogy ebben valamennyi elégedetlenekkel fognak találkozni. De sovány vigaszukra csak Albánia, Kína és Afganisztán csatlakoztak hozzájuk. Németország genfi magatartásával a lap szerint InkáDb rontott, mint javított a helyzetén. Ellenben Franciaország határozott presztizsnyereséggel került ki a konferenciából, mert most már jobban megértik politikáját. Herriot őszinte béketörekvé3ével olyan sikert ért el, mint annakidején Briand és hálára kötelezte a francia népet.
