Lapszemle, 1932. július

1932-07-27 [1387]

képviselőjének, a lipcsei törvényszék előtt mondott deklarációja ls erre vall. A weimari alkotmány leépítése a Temps szerint már Brüning féldiktaturájával kezdődött, A Papen-kormány azután nyíltan szembeszállt vele, anélkül, hogy a köztársasági pártok valami különös erély lyel tiltakoztak volna ellene. Németország talán nem érett még meg a monarchista restaurációra irja a Temps, de mindenesetre megérett egy katonai diktatúrára. Csak az a kérdés, hogy a pillanat ural maguk a nak dolgoznak-e, vagy a HohenzoHeréknek? Ez majd július ól-l választások után fog kiderülni. Egyelőre a Temps csak azt látja, hogy Németország történelmének egy tragikus fejezetéhez érkezett, é.s, hogy ez az evolúció egy nagy nemzetnek legsiralmasabb, erkölcsi, politikai és szociális felfordulása közepette történik. "Németország harcban az anarchiával'' elmen a J.de A Geneve /&$/ a német rejtvényt igyekszik nEgoldanl és arra a konklúzióra jut, hogy a Papén- Schlelcher-kormány voltaképpen a nácik kiirtására törekszik. Ugy akarják kihúzni lábuk alól a gyékényt, hogy kisajátítják a progranmjukat. A nácik diktatúráját ugy akarják megakadályozni, hogy a maguk diktatúráját biztosítsák. A kommunizmust letörni és ezzel megszűntéül a nácik létjogosultságát. Ami a Journalt a helyzetben különösen aggasztja az , hogy a szocialisták mindezekre nem reagálnak, ami tehetetlenségüket bizonyltja. A sok évi nyomor és^ munkanélküliség megtörte a német munkásmozgalmat és a nép belenyugszik akár a reakcióba, akár a forradalomba. A Journal sem hiszi, hogy a Papen-Schleicher-kormány monarchista restaurációra törekedne, mert ha visszaállította is a porosz kormányaiztossággal a Bismarck-féle egységet, a centralizációval megszünteti épben azt az alapot, amelyen azelőtt nyugodott a monarchia. A Journal meggyőződése, hogy a civlll