Lapszemle, 1932. július

1932-07-27 [1387]

kotja. Ennek az elvnek az egyforma alkalna zásáit köreteljük ml és velünk együtt a többi három lefegyverzett ország. E követelmény szempontjából a helyzet raa az, hogy az egyenjogúság kimondását függőben tartott ác, sem ellene, sem mellette határozatot nem hoztak. A másik szempontot illetőleg bizonyos haladás mutatkozik. A lefegyverzett közül egyedül Németország rcta le a legridegebb következtetést a Benes-féle rczolufrió elutasítását, a míJúk három, Ausztria, Magyarország ée Bulgária pedig, csupán tartózkodott a szarazástol, ették ezt, mert a határozati jaras-l-át Tilágosan kimon''ja, hogy semmilyen irányban nem prejudikál és Apponyi bizik a dolf.ok olyan fejlődésében, amely a magyar elvi álláspont győzelméhez rezet . Abban,hogy az itt ismertetett álláspontra helyezkedtünk, Apponyi szerint igen nagy szerepet játszik a rilágpolitikai helyzetnek az az átalakulása,amely a 1 aisannei értekei let köret keaa énye. Apponyi szerint minden jel arra mutat, hogy főkefét elTüéhyünknok, az egyenjogúságnak kivívásában, nem fogjuk nélkülöz, ni sem az argol szász csoportnak, sem Olaszországnak a támogatását* A helyzet tehát ebben az irányban korántsem reménytelen, mindenesetre ,:'obbmint az értekezlet megnyitása előtt Tolt. ltt türelemnek, kitartásnak és a dolgokban ralc hajt hala tlans ágnak a módozat okban t snusitott elaszticit ássál kell vegyülnie, Apponyi nyilatkozat át azzal végzi,hogy az európai válságra kétségkívül enyhít cl cg hat a lauaamd. eredmény,amelyre még ő sem 3zámitott . • priodrieh fatván kedden hazaér kezet t *V ágából éa a "Pesti Napló"-nak adott nyilatkozatában ezt mondja, hogy alkalma volt Benes* sel, valamint Semal kancellárral K&a&ryk kabinet főnökével hosszasabban tárgyalni s azt a meggyőződést szerezte, hogy a középeurcpai kibontakozásra vonatkozó térrel hó napról-hónapra közelebb jutnak a me^ valósul ás lehetőségéhez. Benea Fciedrioh szerint ki jelent ett e,hogy