Lapszemle, 1932. július
1932-07-13 [1387]
Magyar ország. Utódállamoké A Times 11 gazdasági rovatában a lausannei konferencia hatását tárgyalva azoi államokra, melyekbea transf er-moratórium van„ rámutat arra, hogy e moratóriumok abból a pánikból származtak, mely ÜSirópát elfogta a jóvátételi bajok m±»i miatt. Meg szűnt etésukhüz Lausanae az el só lépés. S moratóriumok következtébei j a nemzeti bankoknál pénzösszegek halmozódtak föl, ami meghamisította a belső 1 értékeket. Bgyes esetekbea kikvidáoiőra lesz szükség, máshol a kölcsönöket hosszúlejáratuakká változtatják majd. Rámutat arra, hogy ez államok bajait nu guk is okozták pazarlással, adóemelésekkel és kereskedelmi megszorításokkal. A hitelezőknek meg kell szűntetaiök ez államokkal szemben minden korlátozásokat. Az adós államok nemzeti bankjainak el kell látniok újra magukat külföld: valutákkal, melyhez szükséges a kivitel megkönnyítése, továbbá a nemzetközi péazközpoatok hitelkönnyifése is. Az adós államokban esetleg erős diszkontpo-litikára lesz szükség. 1 A/ szerb diktatúra és főleg oenzura ellem cikkeznek az Obsexver 10 és a Manch.Gu. 11. Az Observer-ben Setoa-latson ismerteti Sándor király hiábavaló igyekezetét visszatérni az alkotmányos uralomhoz. Szerbia első nehézsége a 1 mezőgazdasági kivitel és árak kérdése, a másik a magosokként állambevételek, i melyek nem elégségesek a tulnagy hadsereg fenntartására. A diktatúra személy- I I lyes uralma a királynak és a demokrácia fegyverben áll vele szembea. A sajtó leláncolva, a rendőrség mindenható és terroréval üldözi a kormány ellenfeleid m mint a ISufflay, lazios és Budák esetek mutatják és a Vreme cikkeiből is látszik. Ismerteti ezután az uj kabinetet és ugy látja, hogy ma már a diktatúra és a köztársaság pártjai küzdenek egymással. A horvátok ma erősebben állnak Macsek ós Pribiosevios mögött, mint valaha és már Szlovánia is nyugtalankodik k király próbálkozik az erős kéz politikájával és Szerbia ma rendőrállam az ország és népeinek nagy kárára, amit fözerbia barátai sajnálnak legjobban. A j Manch.Gu.-bea Baerleiafőleg a sajtócenzura ellen ir és rámutat arraíhogy ma már csak három politikai napilap van B 9 lgrádban, ugvhogv eev idai* a «r*r aWÁms LEVÉLTÁR sy «ey iáéig a ezer-
