Lapszemle, 1932. július

1932-07-13 [1387]

A lausannei eredmények egyre élénkebb optimizmust keltenek a csehszlovák sajtéban is. A "Prager Eressé" és a ;iozsonyi'Reggel* /l2/ közlik -öenes cseh külügyminiszternek a lsusanei reparációs kon e> e».s»-«e> •eSes ferenoiárói Genfben tett nyilatkozatát, amelyről többek közt azt mondta, hogy a konferencia eredményét, mint az egéez európai politt ka sikerét könyvelhetik el. A reparációs kérdés végleges elintézése tagadhatatlanul nagy enyhülést jelent Németország és Franciaország viszonyában és ezzel nagyban leegyszerűsíti a politikailag vitás kérdéseket! Ha általában nem le jelent azonnali közeledést, a feszült ség esőkként és jogos reményeket ad a nagyhatalmak további megérté politikájához. A párisi, londoni és más tózsaék reagálása is ezt bizonyltja. Maca az a tény, hogy a Jóvátételt ezután egyik ország sem használhatja fel a feansi&ország elleni harcban igen megkönnyíti _ európai viszonyokat és a francia politikát - A Lausanneban mutatkozó angol-francia együttműködés, különösen az angol-francia adósságok ügyében létrejött megegyezés, valamint aa európai államoknak az emeri kai adósságok kérdésében kialakult egységes frontja, mindenesetre örvendetes aktívuma az értekezlet mérlegének. Mindeza tz jelenti, hogy Európa nemcsak a jóvátételek, hanem a nemzetközi adósságok 11quidálasának útjára lépett * A világgazdasági konferencia és a középeurópai bizottság egybehivásár ól szóló határozat, ujyancsdc nagymér* t ékben hozzájárulhat a helyzet megkönnyítés éhe z* Tagadhatatlan azonban, mondja Benes, hogy a lausannei értekezlet révén egyes államok nemcsak előnyökben részesültek, de ál loza tokát is kellett hozni ok. Csehszlovákia különösen a tárgyalások második fázisáVan, a kelti jóvát ételek és a háborús adósságok kérdés ében volt erősen érdekelve. Csehszlovákia a lausannei értekezlet eredményének természetes folya-