Lapszemle, 1932. július

1932-07-11 [1387]

be; de azon rendelkezés által, hogy az egyezmény • • zea aláírók által való ratifikálás után lép életbe, az alá ámára meg van adva az a lehetőség, hogy az egyezményt csa : ; ••.merikával való adósságaik rendezése után léptessék, életbe, ISgymás között erre vonatkozó gentlenun-agreenierit-t kötöttek, azonban semmi §J8§-r§-5em.kgil_s Voss. Ztg. /9-S27/ e lausannei tudősitása 3zer a-í£_- _§?_anl

A

_hogy_a szerződés valaha veszélyben forogjon* A ke # mm mm mm —m mm mm mm mmm mm mm mm •——.—,—> —» —• -mm mm —* mmm —_ mmm, mm —«• mm —• — —— «•— mm -—•—«— mmm mtm mm —. mm mm mm — mm _. *• —* •»> mm •— _-_í>P

a

rf

LG

i$_

:

?

ó

_-__

z

__-í egyezményben a_közép- ós ke let európai áll mok 1932. december 15-ig szintén moratóriumot kapnak, mert a konf? rencia elhatározta, hogy az általa e kérdés rendezésére kiküldött bizottság legkésőbb a világgazdasági konferencián hozzon határozatot a keleti reparáoiók tisztázásáról, A szerződés 4. része azt a javaslatot tartalmazza, hogy bizottság létesíttessék, amely mindenekelőtt a Keleteurópában fennálló devizakorlátozásokkal foglalke;-' zon és eszközöket keressen e korlátozások megszán E bizot ságban gondoskodás történik a következő országok képvls érői: Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Ma^arország és Ausztria. Végül az ötödik rész a lausannei konferencia gazdasági oisottságának határozatát és egy befejező nyilatkozatot tartalmaz. Általába;; annak a reménynek adnak ott kifejezést, hogy a szerződés megkötése kilátást nyit meg egy gazdasági Locamora. A határozat végén az a kívánság nyilatkozik meg, hogy a világgazdasági' iconlerenciát a Népszövetség hívja egybe. A német hivatalos álláspont a lausannei egyezménnyéi szemben a Wolff-Iroda jelentése szerint a következőképen hangzik: "Heteken át tartó kemény tusa után Németország a lausannei konferencián elérte célját, a reparáoiók maradéktalan kiküszöbölését. Az