Lapszemle, 1932. július

1932-07-07 [1387]

valamint a Nemzeti Bank mellé kiküld endő népszövetségi megbízott adott esetben tehát <i0 évig maradhatnának meg állásukban. Ebből a szempontból a kölcsönszerződés bevezetése is uj arculatot ölt. A Frankf.. ztg. /5-493/ vezércikkében is szóváteszi, hogy az uj kölcsönfeltételekkel meg akarják kötni Ausztria kezét. » A háború előtti francia okmányokról most megjelent kötet alapján a Voss. Ztg.-ban /6-321/ a lap párisi levelezője Dr^Arthur Rosenberg megállapít ja, _ hogy Poincaré b Ü no s_ a_ y 11 ág háuoru_ k11 ö r u sé -_ ben, mert nem akadályozta meg.az orosz üzelmeket. Félhivatalosan közlik, hogy az argentlnlai kormány Dr. Ernesto Restell! eddigi berlini argentinial követ helyére pr_._Edu.ardo Labougle renükiviili. követet és meghatalmazott minisztert, aki eddig Portugáliában működött, nevezte ki követévé a németJjlrcdalomban. A Berl. Tagebi. /6-316/ sajnálkozásának ad kifejezést Dr. Restell! követ távozása felett. AZ eirópai nemzetiségek bécsi kongresszusáról szóló wgtudósitésáüaa a Neue Zürch. Ztg- /4-lá56/megemllti, hogy amikor gróf Eszterházy /a csehszlovákial^öagyarok delegátusa/ szólalt fel, incidens keletkezett, mert ugylátszik ez a delegátus nem ismerte azt a 'hagyományt, hogy egyes államok ellen való közvetlen támadásoktól és a helyi viszonyok pontos leirásától tartózkodni kell. Persze ennek a rendelkezésnek az a hátránya van, hogy a referátumok mindig elvont jellegűek és gyakran nem érthetők meg könnyen, mert a tényállásokat nem szabad megemlíteni. Minthogy a magyarok /die Magyarén/ a soviniszták a kisebbségek között, ennélfogva gróf Eszterházy kisiklott ás mértéktelen támadásokat röpített CsehszlOh irákia felé. A Prága és Budapest közötti mély ellentét, amely a Du*na-oolitika hajtóerejét képezi, amelyben lelkileg résztvesz a szlo-