Lapszemle, 1932. július

1932-07-07 [1387]

talaaltják , a másik alap vis&ont ipari jellegű Tállalatok /toagánras • utak-stb./ pereiből eredő kártalanításra szolgál Ha tehát esekután Magyarország és Bulgária nem fizetnének t öbb jóvátételt aa u.n„ agrár alap egyszerűen kimerülne, amennyiben a hitelező államok bizonyára nem járulnának hozzá egy olyan programmhoz, amely kizárólag magyar és bolgár állampolgárok javára volna tekintettel, Se akiknek további kárpótlása a

z agráralapot tápláló jóvátétel elmaradása folytán egyoldalúi tar heket róna a hitelező országokra így áll tehát, mondja az "Az Est "tudósítója, a magyar jóvátételi probléma és hogy e kérdés letárgyalása milyen vágányokra tereli az ügyet, az már a keleti jóvátételi bízottság legközelebbi ülésein történő érdekösszeegyeztetések alkalmával eldől íi

ymans állitólag itt megjegyezte, hogy jómaga nem lát teljesen Ti lágosan, vájjon, egyáltalán érdekeben áll-e Magyarországnak a jórát ét-.«11 Összegeknek egyet »i szívac svon ássál való eltörlését kiránni. amikor más cineken a magyarok illetve magyar állampolgárok sokkal jelentősebb előnyökhöz jutnak A maga részéről mégis kívánatosnak látja a magyar jóvátételi probléma jobbra vagy balra való eldőlését, nemcsak a zórt.. hogy Magyarcr az ág gazdasági ügyel szabatos formában tűnjenek 1 fel azok előtt a tényezők előtt, akik Magyarországnak a külső megsegítésben segítségére lehetnek hane*A azért is mert Magyarország, valatöbbi mint a/dunai állam gazdasági ügyeinek uj járendezése. osak a jórát ételi kérdés megoldása után valósulhat meg; Hymansnak az "AZE^V >ben megjelent eme nyilatkozatát a •Nép* szava" siet lenyomtatni és cikkének azt a cioet adja, hogy csak a magyar kormányon múlik, hogy hajlandó-e lerenni a magyar nép rálláról a 310 milliós opt ánsteihet > A ölik belsejében pedig azt mondja, hogy ^ymans nyilatkozata megerősít i mindazt, amit a "Népszava" a hágai és párisi egyezmény megkötésekor emlegetett és a ü

ymans-féle nyilatkozatból kiderűl.üogy a Bethlen-kormány a hágai és később a párisi jóráté«